Remek első félidei játékunkkal alapoztuk meg a Kaszások elleni sikert.
Bár nem titkoltan előző heti kiváló játékuk megismétlésére, hovatovább túlszárnyalására készültek, az Ughy-tanítványok kissé tompán kezdték szombat esti, óbudai mérkőzésüket. A szép lassan azért magukra találó piros-feketék részéről az első feljegyzésre méltó momentumot a harmadik percben Sonyák triplája jelentette, melyet ugyanakkor Surmann Péter és Olasz legott egy 11–0-ás rohammá fejlesztettek. Noha a szokásához híven most is remek beszállónak bizonyuló Surmann Gábor és a debütáló tengerentúli légiós, Rackley ziccereit követően a népes és felette hangos tarjáni szurkolósereg kisvártatva már tízet számolhatott az ellenfélre, a mieink szorításából átmenetileg kiszabaduló házigazdák, hosszú hallgatásukat megtörve, 15–4 után zsinórban hét ponttal jelentkeztek. A hátsó sorait a folytatásban ismét szorosabbra vonó SKSE lendületét mindez azonban csupán átmenetileg törte meg, olyannyira, hogy a továbbra is igen aktív Surmann Gábor-Rackley páros az első rövid pihenőt immár egy újabb 11–0-ás sorozattal foglalta keretbe. Kimagasló védőmunkájukra, s a sorozatos labdaszerzéseket követő gyors ellencsapásaikra alapozva Jakabék a félidőig hátralévő időben azután szép, egyenletes tempóban növelték előnyüket, s végül 45–21-es vezetés birtokában vonulhattak az öltözőbe.
A fordulást követően vendégoldalon, a tekintélyes vezetés káros mellékhatásaként, ugyan védekezésben jócskán csökkeni látszott már a figyelem, hiába hoztak össze azonban a dobóedzésre emlékezető harmadik felvonásban első félidei összetermelésüket túlszárnyalva huszonnégy pontot a belelendülő Vámos vezette hazaiak, az ekkortájt főként Csapai közeli és Sonyák távoli kosara építő piros-feketék erre harminckettővel feleltek. Az utolsó kisszünetre ezáltal több mint harminc egység választotta már el egymástól a feleket, s ezt a távolság a finisre annak ellenére sem csökkent számottevően, hogy a végső periódus első hét percében a kísérleti jellegű ötösökkel szereplő tarjániak csupán egyetlen árva pontocskát szereztek. A legvégén ráadásul a dobóformáját még keresgélő, ám összességében bíztatóan bemutatkozó Rackley, a mezőny legeredményesebb tagjának bizonyuló Jakab, illetve az első felnőtt kosarát jegyző Szőke sikerrel visszaállították az addigi legnagyobb különbséget, egy olyan találkozón, melyen tulajdonképpen egy pillanatig sem fogott veszélyben a meccs nagy részében bemutatott egységes csapatjátékát sok jó egyéni teljesítménnyel „fűszerező” SKSE magabiztos sikere.
NB I/B, Zöld-csoport, 9. forduló
Óbudai Kaszások – Salgótarjáni KSE 59–92 (11–19, 10–26, 24–32, 14–15)
Rádl árok u., 150 néző, vezette: Menyhárt, Józsa, Szilágyi.
Óbuda: Kollár Zs. 2, Kurtovich 12, VÁMOS 17/12, Sebők B. 2, Varga I. 4. Csere: KERESZTESI 14/9, Pintér M. 6, Baptiszta 2, Molnár L. Edző: Nagy Bálint.
Salgótarján: SURMANN P. 4, Kovács D. 3, Sonyák 10/9, JAKAB P. 22/6, Olasz 10. Csere: CSAPAI 9, Rackley 15, SURMANN G. 12/3, Mucsibabics 2, Dániel P. 2, Nagy B., Szőke 3/3. Edző: Ughy Albert.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 2–9, 7. perc: 4–15, 13. perc: 11–26, 18. perc: 17–37, 23. perc: 27–51, 28. perc: 40–67, 32. perc: 45–78, 37. perc: 52–78.
Nagy Bálint: – Ma mindenben fölénk nőtt a Tarján, ellenfelünk végig dominálta a meccset. Mi a fergeteges hangulattól kicsit rémülten játszottunk, és ennek egy nagy különbségű vereség lett a vége. Gratulálok a vendégeknek a győzelemhez!
Ughy Albert: – Egészen más volt ez a mai mérkőzés, mint a korábbiak. Örülök, hogy a terveinknek megfelelően tudtunk „gyakorolni” és sokféle összetételt sikerült kipróbálni. Támadásban és védekezésben is sokkal koncentráltabbak voltunk, mint eddig, úgyhogy mindenképpen jár a gratuláció a srácoknak, azt hiszem, ez az az út, amin tovább kell mennünk. Köszönjük szurkolóinknak, hogy ezúttal is ennyien elkísértek és ilyen remekül bíztattak minket!
