A távozó Surmann-testvérek nélkül lép pályára az Ughy-legénység Szigetszentmiklóson.
Az NB I/B-s pontvadászat idei első, egyúttal az alapszakasz odavágó körének utolsó fordulójában a Zöld-csoport második helyén álló Salgótarjáni KSE a listavezető BKG-Príma SE otthonába látogat. A Szigetszentmiklósi Városi Sportcsarnokban szombaton este hat órakor kezdődő csúcstalálkozó esélyeiről, a piros-feketék háza táján a röpke ünnepi szünetben történt változásokról Dániel Tamást faggattuk.
– Úgy tűnik, hogy november-december hónapokra összeállt a csapat és erősebb ellenfelek ellen is kifejezetten jó teljesítménnyel, könnyedén tudtunk nyerni – pillantott vissza beszélgetésünk elején az óesztendő kései időszakára az SKSE klubmenedzsere. – Továbbjutottunk a Hepp Kupában, így a következő kanyar tétje már a legjobb négy közé kerülés, de ehhez idegenben le kell még győznünk a Vasast. A bajnokságban is szépen zártunk, a viszonylag jó erőkből álló SMAFC-ot tudtuk nagy különbséggel legyőzni az utolsó mérkőzésen. Itt több jó teljesítmény is volt, de az erőnk igazán most is abban rejlett, hogy nagyon keményen tudtunk védekezni és ebből építkezve kreatívan, gyorsan támadni. Összességében egyértelműen elégedett vagyok az őszi teljesítménnyel, főleg úgy, hogy sok volt az érkező, dolgozni kellett azon, hogy mindenki megtalálja a helyét. Ennek szellemében folyt a munka az utolsó bajnoki után, a két ünnep közt, illetve most január elején is.
– A korábbi szellemben, ám nem a korábbi összetételben…
– A legnagyobb változás a csapat életében, hogy a múlt év végén közös megegyezéssel szerződést bontottunk Surmann Péterrel és Surmann Gáborral. Az okok szakmaiak, mivel talán a kívülállóknak is jól látszott, hogy alapvetően más stílust képvisel a csapat egyik része és mást Péterék. Nyáron, mikor megegyeztettünk, több olyan dolgot fektettünk le, amelyek mentén elképzeltük az együttműködésünket. Ezek egy része nem valósult meg, ezt mindkét fél látta, éppen ezért egyeztünk meg abban, hogy szétválnak útjaink. Én személy szerint is köszönöm nekik az eddigi segítséget, és sok sikert kívánok a továbbiakban. A helyükre van már kiszemeltünk, egyelőre egy játékossal tárgyalunk konkrétumokról. Ha mindenben meg tudunk egyezni, vele és a klubjával, akkor jövő hét elején csatlakozhat a csapathoz. Mindezeken túl vannak sérültjeink, betegeink, de ezek remélhetőleg gyorsan múló dolgok, így nem szólnak bele a menetrendbe.
– Amely korántsem ígérkezik kímélőnek, hiszen öt januári találkozója közül négyet is idegenben kell megvívnia az együttesnek, melynek első útja ráadásul mindjárt a hibátlan listavezető otthonába vezet. Mit vár a szigetszentmiklósi fellépéstől?
– Az alapszakasz egyik legnehezebb mérkőzése vár ránk, hisz’ a BKG még nem hibázott, nagyon egyben vannak és tudatosan készülnek a bajnokság megnyerésére. Persze rengeteg mérkőzés van még előttünk, ráadásul a rájátszás az mindig egy huncut dolog. Talán mondanom sem kell, hogy mi is ott akarunk lenni a legelején, és ha ezt komolyan is gondoljuk, akkor nem engedhetjük látótávolságon kívül két nagy riválisunkat. Ez a mérkőzés egyébként az alapszakasz első körének utolsó összecsapása, tehát lesz módunk bőven javítani a mostani helyzetünkön is, de egy esteleges idegenbeli győzelem a Príma SE ellen nagy segítség lenne a legjobb pozíció elérésében. Az ellenfelet jól ismerjük, hisz’ hosszú évek óta csatázunk ellenük, igaz, korábban még debreceni társulatokban léptek színpadra. A formáció nagyon egyértelmű: Nagy Ágoston a két fia mellé igazolt néhány B-s szinten jó játékost, de gyakorlatilag a Nagy B. testvérekről szól ez a történet is. Hogy ezt miként lehet elfogadtatni olyan kosarasokkal, mint Tanács Attila, Kaluha Csaba, vagy a többiek, az nyilván az ő belső dolguk. Egy biztos, a mezőny egyik legerősebb csapatával rendelkeznek és ezt eddig bizonyították is. Mi ezzel szemben biztos nem tudunk teljes játékosállománnyal pályára lépni, de bízom abban, hogy kitalálunk, kitaláltunk valamit, amivel meg tudjuk őket lepni. Ennek a találkozónak most ők a nagy esélyesei, de ha tényleg el akarjuk érni a célunkat, akkor vért kell izzadnunk és valahogy győznünk kell.
