Harcolt, küzdött, de játékban ezúttal jócskán elmaradt legjobbjától az Ughy-gárda.
Ahogy mondani szokás, igazi négypontos rangadón feszült egymásnak szombaton este a remek passzban lévő, utóbbi nyolc összecsapásából hetet sikerrel abszolváló Baja, illetve a január eleji botladozása után az utóbbi hetekben már ugyancsak felfelé ívelő formát mutató tarjáni gárda. A kezdés után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a derbi inkább nagy küzdelmet hoz majd, mintsem látványos pontzuhatagot, a két együttes a nyitó negyed derekához közeledve is csupán hat-hat egységnél tartott. A játékrész hajrájáig nem is igazán tudtak elszakadni egymástól a védekezésüket remekül megszervező riválisok, ekkor azonban az SKSE egy Jakab és Rackley találataira alapozott 8–0-ás szériával 16–10-re megugrott. Az ebben az időszakban főként Mándity centergóljaira építő házigazdák mindezt persze nem hagyták annyiban, így a felek a második felvonás elejétől már ismét kéz a kézben, váltott kosárszerzéssel araszolgattak. A félidő finisében azután némiképp felpörögtek az események, s bár 22–25 után a vendéglátók gyors egymásutánban hat pontot szereztek, Csapai remek közeli és távoli kosarai a nagyszünetre végül minimális vendégvezetést eredményeztek (29–30).
A harmadik periódust Délity triplája nyitotta, majd, Burai és Sonyák újbóli fordítását követően, a magára találó Pongó Martin vezérletével és nyolc pontjával egy 12–2-es futamot produkáltak, s 44–36-ra elléptek a Sugovica-partiak. A támadásban változatlanul nagyon sok hibával játszó piros-feketék ugyan a folytatásban, óriási erőfeszítések árán, három pontra felzárkóztak, ám a kisszünetre megint csak megnyugtatóbbá tette előnyét Cservék Csaba alakulata (54–47). A negyedik negyed elején Jakab kosarai élesztgették a tarjáni reményeket, igaz a vendégkapitány találataira bajai részről általában „postafordultával” érkezett a felelet. A rendkívül izgalmasan alakuló végjátékot Joó triplája vezette be, s noha egyetlen perccel a dudaszó előtt még ötpontos hátrányban voltak, Jakab hármasával és Rackley ziccerével hatvanötnél végül sikerült befogniuk riválisukat a mieinknek. A hátralévő nyúlfarknyi időben a hazai pályát azért „tisztességgel” megfújó játékvezetők Rackleyt még kipontozták, Pongó viszont elhibázta a meccslabdát, így a csapatok a döntést a hosszabbításra hagyták.
A ráadásban azután a jó napot kifogó Nagy Dániel triplájára és Vukicsevics duplájára Joó és Sonyák még egyenértékű találatokkal válaszoltak, Schubert távolijával azonban immár végleg kezébe vette a vezetést a Bácska csapata. Miután pedig 75–72-nél Burai távoli kísérlete is célt tévesztett, a mezőny legjobbjának bizonyuló Pongó büntetői tettek végképp pontot a roppant küzdelmes, ám nem túl magas színvonalú rangadó végére.
NB I/B, Zöld-csoport, 16. forduló
Bajai Bácska FKE – Salgótarjáni KSE 77–72 (14–16, 15–14, 25–17, 11–18, 12–7) - hosszabbítás után
Baja, MNÁMK-csarnok, 150 néző, vezette: Gelencsér, Varga Z., Fleischmann.
Baja: NAGY D. 18/3, PONGÓ MARTIN 25, Goldring 4, Délity 6/3, Vukicsevics 7. Csere: Mándity M. 8, Kovács B. 4/3, Schubert 5/3. Edző: Cservék Csaba.
Salgótarján: Rackley 12, Sonyák 11, Burai 11/3, JAKAB P. 18/12, Joó 8/6. Csere: Olasz 5, Kovács D., Csapai 7/3. Edző: Ughy Albert.
Az eredmény alakulása. 3. perc: 2–6, 7. perc: 10–14, 14. perc: 19–18, 17. perc: 22–23, 23. perc: 32–34, 27. perc: 46–39, 34. perc: 58–50, 39. perc: 65–60, 42. perc: 68–65, 44. perc: 73–72.
Kipontozódott: Rackley (40.), Burai (45.), Joó (45.).
Cservék Csaba: – Azt gondolom, nagyon jó, rangadóhoz méltó mérkőzést játszottunk. A két csapat dobóformája nem volt az igazi, így pontszegény találkozón tudtunk hosszabbításban nyerni. Gratulálok csapatomnak, ellenfelünknek pedig sok sikert kívánok a továbbiakban!
Ughy Albert: – Nehéz ilyenkor bármit is mondani, összességében egy nagyon rossz meccset játszottunk. Támadásban túlságosan „puhák” voltunk, túl sokat foglalkoztunk külső dolgokkal, ahelyett, hogy a feladatainkra koncentráltunk volna. Sokszor mondtam már, hogy azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy egy adott találkozón milyen fújást kapunk, éppen ezért sokkal inkább azokkal a dolgokkal kellene foglalkoznunk, amelyek rajtunk múlnak. Egy többszörösen megnyert meccset engedtünk ki a kezünkből, csak saját magunkat okolhatjuk a vereségért. Ennek ellenére nagyot harcoltunk, éppen ezért nagyon sajnálom, hogy a vége így alakult. Sérültjeinknek, betegeinknek drukkolok, hogy minden rendben legyen. Kitartás srácok!
