A DEAC elleni gyenge főpróbát a hét végén remélhetőleg remek előadás követi majd.
Felemás főpróbát tartott a Hepp Kupa hétvégi négyes döntőjét megelőzően a SKSE NB I/B-s együttese, amely múlt vasárnap a vártnál nehezebben gyűjtötte be a kötelező győzelmet a középmezőnyben tanyázó debreceni fiatalokkal szemben.
– Langyos, enervált, akaratgyenge, dekoncentrált, de mindemellett nézhetetlen kínlódás volt ez az összecsapás, amit ráadásul három szerencsétlen, falfehér arccal összevissza szaladgáló „sípmester” tett még nevetségesebbé – tekintett vissza a 82–68-as tarjáni sikerrel zárult összecsapásra Dániel Tamás klubmenedzser. – Nem mintha a szürkeruhások lennének a legfontosabbak ebben a történetben, de olyat azért tényleg ritkán látni, hogy egy játékvezető azon munkálkodjon, hogy minél nagyobb balhé legyen a pályán, Nagy Viktor pedig konkrétan ezt tette. Ráadásul legalább olyan gyengén számol, mint Fridolin, s miként a pimasz borz, aki kettő után már csak azt mondta, hogy sok, Viktorunk sem jutott el a háromig a büntetők lajstromba vételénél, így még műhibát is elkövettek. Persze az ő tevékenységük abszolút nem mentesít minket semmi alól, hiszen ha keményen és határozottan kezdtük volna a találkozót, és már az elején földöntjük a pályát, akkor nekik is kevesebb lehetőségük lett volna a „partizánkodásra”. E helyett azonban mi gyenge egyéni próbálkozásokkal hoztuk zavarba magunkat, maszatoltunk védekezésben, támadásban, így több debreceni fiatal is élete meccsét játszotta és még a kormeghatározásra váró színesbőrű centerük is, ha rövid ideig is, de NBA sztárnak érezhette magát. Amikor kellett azért persze csak megráztuk magunkat egy picit, szigorítottunk a védekezésen, és mily’ érdekes, abban a pillanatban helyreállt a rend. Nyilván egy percig sem forgott veszélyben a győzelmünk, de tényleg fájt, hogy nézni kellett bizonyos részeit a mérkőzésnek. Csak remélni tudom, hogy ez a klasszikus gyenge főpróba és remek előadás szindróma volt, lesz, mert az elkövetkezendő egy hétben vár ránk néhány nagy feladat.
– Melyek közül az első a Hepp Kupa hét végi, debreceni négyes döntője lesz.
– Ismét azzal kell kezdenem, hogy megtisztelő számunkra és azt gondolom Salgótarján és Nógrád megye számára is, hogy egy ilyen rendezvényen vehetünk részt, s képviselhetjük mindazokat, akik szurkolnak nekünk. Cseppet sem kis dolog, hogy harmadszor jutottunk egy országos kupa négyes döntőjébe, amiből ugye egyszer már el is tudtuk hozni a serleget. Akkor sem volt könnyű, meg most is nagyon nehéz lesz. Én abban hiszek, hogy fel tudunk nőni a feladathoz, és az egyéni motivációkat is csokorba tudjuk úgy kötni, hogy aztán azzal keményen oda lehessen csapni. A többség szerint mi vagyunk a leggyengébb láncszem a rajtunk kívül az Oroszlány, a Nyíregyháza és a Pécs alkotta négyesben, de én azért hiszem, hogy erre rá tudunk cáfolni.
– A szombat délelőtti elődöntőben mindjárt a viadal favoritjának számító, élvonalbeli álmokat dédelgető Oroszlánnyal csapnak össze. Mit vár a sok szempontból pikánsnak mondható összecsapástól?
– Az oroszlányiak néhány év alatt gejzírként törtek föl a magyar kosárlabdában, és lassan már az egeket ostromolják. Erős anyagi háttérrel rakták össze az idei csapatukat is, és az eddigi eredmények kétségtelenül őket igazolják. Első helyen állnak a Piros csoportban és pillanatnyilag a legnagyobb esélyesei a feljutásnak. Azért hiszem, hogy nem adjuk olcsón a bőrünket és kemény harcra fogjuk késztetni őket. A találkozó pikantériáját leginkább az adja, hogy több korábbi játékosuk játszik nálunk, több korábbi játékosunk játszik és edzősködik náluk, valamint a vezetőedzőnk is onnan tért haza hozzánk. Ez mindkét oldalon plusz motivációt jelenthet, s az a csapat jöhet ki ebből jobban, amelyik intelligensebben, higgadtabban kezeli a szikrázós helyzeteket. Mi annyit tudunk tenni, hogy korrekten felkészülünk erre a négyes döntőre, szépen fölöltözünk, egységes, városunkat megjelenítő szerelésünkbe, és motiváltan, senkitől sem megijedve lépünk pályára a debreceni Főnix-arénában. Méghozzá sok-sok szurkoló előtt, mert nem csak az oroszlányiak érkeznek majd buzdítani csapatukat, hanem minket is elkísérnek a leghűségesebbjeink. Így természetesen nekik is meg kell felelnünk. Hogy miként kerülünk ki ebből a párharcból, az nyilván még talány, mint ahogy az is, hogy utána hányadik helyért tudunk játszani. Én bízom a fiúkban, hogy meglátják a lehetőséget ebben a remeknek ígérkező hétvégében, és olyat produkálnak, amit még ebben az idényben még nem sikerült. Nem lesz egyszerű, de ilyenkor kell megmutatnunk.
A négyes döntő programja
Február 17., szombat
10:30 óra: Salgótarjáni KSE – OSE Lions
13:00 óra: Nyíregyháza Blue Sharks – PVSK-Kronosz Kiadó
Február 18., vasárnap
10:00 óra: bronzmérkőzés
12.30 óra: döntő
