Nagypénteken a Sopron KC-Sportiskola fiataljait látja vendégül együttesünk.
Az NB I/B-s pontvadászat legutóbbi fordulójában ismét szebbik arcát mutatta Ughy Albert legénysége, amely idegenben ért el harminchat pontos győzelmet a pápai gárda ellen.
– Eléggé hullámvasúthoz hasonlít a teljesítményünk, de most már épp ideje lenne állandósítani a felfelé irányt – jegyezte meg a múlt pénteki meccs apropóján Dániel Tamás klubmenedzser. – A szezonban voltak vereségeink, amelyek megleptek, mint ahogy egy kicsit ez a győzelem is. Kétségtelen, hogy mi voltunk az esélyesek, de én lényegesen nehezebb csatára számítottam. Mivel azonban úgy védekeztünk, ahogy kell, s a támadáshoz is szinte mindenki hozzá tudott tenni, ezért kijött a két csapat közti valós tudáskülönbség. Ráadásul, mivel a játékosok kedvvel és kreatívan kosárlabdáztak, én többet is bele merek gondolni ebbe a találkozóba, mint amennyit talán szabad lenne. Nem azt mondom, hogy innentől kezdve nem lesz legyőzőnk, de azt igen, hogy talán elkezdtünk tényleg összerázódni. Sok olyan játékosunk van, akiknek a valódi helyét keresgetnünk kellett, ezért igazán nem volt folyamatosan ritmusa a játékunknak. Kezd kialakulni egy normális hierarchia is a társaságon belül, ami szintén az előbbi miatt fontos. Megmondom őszintén rengeteget gondolkodtam azon, hogy mi kellene tennünk, mit kellene másképp csinálnunk ahhoz, hogy a jó játékosainkból álló egyveleg valóban csapattá formálódjon. Nem nagyon tudtam okos dolgot kitalálni, de most azt érzem, hogy van lehetőségünk egy szintet lépni az egységben és van lehetőségük a játékosoknak is, hogy kihozzák magukból azt a teljesítményt, ami valóban bennük van. Az idény hátralévő részében ránk váró feladat egyébként egyszerű: van két és fél hónapunk, hogy hozzuk szinte az összes mérkőzést és eljussunk oda, ahová szeptemberben indultunk…
– Az SKC-Sportiskola elleni hazai összecsapás tétje a harmadik pozíció végleges bebiztosítása. Milyen várakozásokkal tekint a nagypénteki találkozó elé?
– A soproni fiatalok ellen idegenben is győzni tudtuk, de ez nem azt jelenti, hogy félvállról vehetjük ezt a meccset. Azért, hogy jó formában érkezzünk a rájátszásba, pörgetnünk kell a társaságot, így maximum közeli sebességet, akaratot, győzelmi vágyat várunk el a fiúktól. A bajnokság végén ugyanis nem az fog dönteni, hogy az alapszakaszban mennyit buktunk, vagy nyertünk, hanem az, hogy milyen állapotban leszünk a kieséses szakaszra. Amennyiben a hátralévő három meccset is úgy hozzuk, ahogy kell, akkor nagyon nehéz lesz az ellenfeleink dolga, ha meg akarnak állítani minket. De továbbra sem szabad türelmetlennek lennünk, lépésről-lépésre kell haladnunk és mindig az adott következő feladatra koncentrálnunk. Így van ez most is, magabiztos játékkal kell begyűjtenünk a kötelező hazai győzelmet.
