A „meccsben maradás” a tétje az elődöntő szerda esti, salgó-tarjáni visszavágójának.
Remek kezdésük és huszáros hajrájuk ellenére 90–81 arányú vereséget szenvedtek a Zöld-csoport elődöntőjének múlt pénteki nyitányán a Ughy-tanítványok, akik így 1–0-ás hátrányban várhatják az egyik fél második sikeréig tartó párharc salgótarjáni összecsapását. A városi sportcsarnokban este hét órakor kezdődő derbi esélyeiről, illetve a budafoki mérkőzés tapasztalatairól Dániel Tamást kérdeztük.
– Azt hiszem, ezt az elszalasztott lehetőséget igazán sajnálhatjuk, mert egy nyerhető meccset engedtünk ki a kezünk közül, méghozzá kétszer is – tekintett vissza az első összecsapásra az SKSE klubmenedzsere. – Úgy kezdtünk, ahogy kell, rendkívül keményen védekeztünk, rengeteg labdát szereztünk, sokat mozogtunk támadásban is, magabiztosan uraltuk a meccset. Az első pillatattól kezdve erős marokkal szorítottuk a torkukat és lehetett látni, hogy szép színe lett a budafoki fejeknek. Aztán elengedtük őket. Igazából nem tudom, hogy megsajnáltuk szegényeket, vagy valami más történt, de felpuhult a védekezésünk, bizonytalanok lettek a passzaink és a gyűrűt sem találtuk. Azért hozzá tartozik a történethez, hogy a három játékvezető is „fehéres szürkében” ténykedett, azaz a hazaiakat támogatták néhány megnyilvánulásukkal. Ahogy pedig ilyenkor lenni szokott, a mi bizonytalanságunkat kihasználva visszajött az ellenfél önbizalma, bejöttek a kinti dobásaik és a félidő végére már kétszámjegyű különbség lett.
– A záró negyed elején pedig immár kereken húsz pont választotta el a csapatokat, ennek ellenére a végjátékban némi reménysugár még felcsillant...
– A szünet után jó ideig csak futottunk az eredmény után, egészen az utolsó néhány percig, amikor megint összekaptuk magunkat, újból jó lett a védekezésünk, sorra kimaradtak a budafoki helyzetek, jött a pánik a vendéglátóknál, de nem tudtunk élni az újabb lehetőséggel se. Hacsak könnyű kis ziccereket dobunk, akkor is meglett volna ez a meccs, de ekkorra már egy picit túlpörögtünk. Nagyon akartunk, jó dolgokat csináltunk, de nem játszottunk okosan, és ez egy ilyen rangadón végzetes hiba.
– Olyan hiba, amelyet a hazai visszavágón biztosan nem szabad elkövetni. Milyen várakozásokkal tekint a szerda esti, salgótarjáni összecsapás elé?
– Itt nagy taktikázásra nem kell számítani, nekik kell esni és meg kell őket verni. Ha lehetséges, minél nagyobb különbséggel, hogy a harmadik mérkőzésen azért ne bízhassanak majd annyira a hazai pálya varázsában. Az első meccsen jól volt összerakva a védekezésünk, de többet kell váltanunk a rendszereket, illetve jóval nagyobb és gyorsabb rotációt kell alkalmazni a cseréknél. Mindenkinek pörögnie kell, harcosan, keményen kell kosárlabdázni és persze nem szabad elkövetni azt a rengeteg hibát, amit múlt pénteken elkövettünk. Azzal nincs gond, hogy a fiúk azonosulnak-e a feladattal, mert abban biztos vagyok, s hogy vissza akarnak vágni, abban szintén. Remélem, a görcsösséget elkerüljük, az életben maradáshoz ugyanis győznünk kell és győzni is fogunk. Ehhez kérjük szurkolóink segítségét, mert csak velük tudjuk megnyerni ezt a párharcot. Úgyhogy, aki teheti, jöjjön és szurkoljon.
