Idei utolsó idegenbeli meccsün-kön a csoport egyik favoritjához látogatunk.
Az Alba Fehérvár elleni szűkös hazai sikerét követően az NB I/B Zöld-csoportjának hét végi fordulójában a sokáig a tabella élén álló Bajai Bácska FKE otthonában lép pályára együttesünk. A bajai Német Művelődési Központban szombaton 17 órakor kezdődő rangadó felvezetésében a szokásoknak megfelelően Dániel Tamás volt segítségünkre.
– Ughy Albert ugyan azt mondta a múlt vasárnapi, Fehérvár elleni meccs után, hogy megdolgoztunk a sikerért és ez nem a szerencsén múlott, de én azért kicsit másként látom ezt – kezdte az SKSE klubmenedzsere. – Az első tíz perc valóban álomszerű volt, de csak azért, mert beleraktuk a melót. Mindenki tudta, hogy mit kell tennie, amit sok mozgással, agresszívan, keményen meg is oldott. Mindig volt üres ember, mindig volt kinek adni a labdát, követhetetlenek voltunk támadásban, határozottak a védekezésben. Aztán én is úgy láttam, hogy megelégedtünk ennyivel, megdöftük a cicát, most már csak elvérzik.
– Aztán nem egészen ez történt…
– Valóban, mert ahogy mi felpuhultunk, úgy keményedett az Alba ugyan fiatal, de rendkívül ígéretes játékosokból álló csapata. Aztán, ahogy ez lenni szokott, a saját magunknak ásott gödörből nem olyan könnyű kikecmeregni. Bárhogy tapostunk, vagy inkább erőlködtünk, egyre mélyebbre kerültünk, amiből a szünetben sem tudtunk kijönni. A visszaesés rendkívül jól volt követhető a harmadik és negyedik negyedben is, úgyhogy csak abban reménykedtem, hogy hamarabb lefújják a meccset, minthogy átveszi a vezetést a vendégcsapat. Szépen utol is értek minket, de a legvégén azért néhány játékosunknak helyén volt a szíve és kintről is, illetve a palánk alól is eredményesek voltunk. Így a nagy előnyünkből három pontot megtartottunk, és egy fontosat léptünk fölfelé. A mérkőzés végén azért annyit mondtam a fiúknak, hogy nyugodtan menjenek el a templomba és adjanak száz forintot Szent Antalnak, mert ebben a győzelemben azért ő is benne volt. Egyébként rendkívül elgondolkodtató, hogy egy mérkőzésen belül hogy tudunk ennyire ellentétes játékot mutatni. Ezt nyilván érdemes lesz még kielemezni a későbbiekben.
– Annál is inkább, mivel a következő néhány mérkőzésen egy negyednyi jó játék egész biztosan nem lesz elég az üdvösséghez.
– Az idén még két találkozónk van, hisz’ a záró fordulóban fogadjuk a Megyeri Tigriseket, ahol a találkozónak azért lesz egy-két felhangja is, de erről inkább majd a jövő héten ejtsünk szót. Most a Bajára kell koncentrálnunk, hisz’ szombaton hozzájuk utazunk. Pillanatnyilag a második helyen állnak, de nagyon sokáig eléggé magabiztos teljesítménnyel vezették a Zöld-csoportot, aztán jöttek a botlások és most már három vereségük van. Csak eggyel több, mint nekünk, tehát nyilván adott a helyzet: most kellene egy bravúr, mert azzal hipp-hopp a dobogón lehetünk. Viszont éppen azért, mert botladoztak, most már nem engedhetik meg maguknak az újabb hibákat, főleg hazai környezetben. Így egyértelmű, hogy a vendéglátók a mérkőzés esélyesei, de mi mindent el fogunk követni, hogy áthúzzuk a számításaikat. Ugyan Hajdu Marcival eggyel többen vagyunk, ráadásul egészen jó teljesítményt nyújtott debütálásán, viszont Dániel Peti megint kidőlt a sorból, így létszámilag kissé sebezhetőek vagyunk. Kovács Dénes és Holló Bence már teljes értékű munkát végeznek edzésen, de mérkőzésen hosszú hónapok óta nem léptek pályára, ezért nem lehet tudni, hogy mennyire lehet rájuk éles helyzetben számítani. Elemeztük a Baja játékát, látjuk az erényeiket és a hibáikat, amikből csak akkor tudunk építkezni, ha higgadtak és okosak vagyunk. Nagyon nehéz meccs lesz, most megint ránk férne egy kis égi támogatás, úgyhogy hangosan mondom: nagyobb összeget is hajlandó lennék fölajánlani „Toncsi bácsinak”.
