A listavezető otthonában kezdi az alapszakasz visszavágó körét együttesünk.
A szombaton 18.30-kor kezdődő hódmezővásárhelyi összecsapás előtt Dániel Tamás klubmenedzsert a csapat eddigi produkciójáról, valamit a szezon hátralévő részére vonatkozó terveiről kérdeztük.
– Ughy Albert legénysége hét győzelemmel és öt vereséggel a tabella ötödik helyén zárta az alapszakasz első körét, amivel némileg elmarad az előzetes célkitűzésektől.
– El kell ismerni, hogy lényegesen nagyobb reményekkel vágtunk neki a szezonnak, mint amit eddig sikerült kihoznunk belőle. Ennek sok oka van, amikről már korábban is beszéltünk, gondolok itt a két horvát játékos mizériájára, Nárai Bence mai napig érthetetlen távozására, illetve nagyon sok sérülés is nehezítette a folyamatos munkavégzést. Ez abszolút meglátszott a teljesítményen, mert nagyon hullámzó volt a szereplésünk. Egyértelmű, hogy itthon vitézkedtünk jobban, idegenben pedig többnyire csak kínlódni tudtunk. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a teljesítményünk, több játékosra, ezáltal komplexebb edzésmunkára van szükségünk, nem beszélve arról, hogy az itthoni mérkőzéseken látható tüzet is ki kellene csempésznünk a város határain kívülre. A vereségeket számba véve én leginkább az óbudait, az egrit és a debrecenit sajnálom, mert ezek a mérkőzések még így is hozhatóak lettek volna.
– Az ön számára melyek voltak az őszi idény legfőbb pozitívumai?
– A hazai meccsek nagy részét megnyertük, egyedül a Hódmező fogott ki rajtunk az első fordulóban, amit azért annak is betudok, hogy a sok új játékosból még nem állt össze akkorra csapat, nem beszélve arról, hogy Nárainak bibis volt a lába és azt a meccset éppen azért nem vállalta. Az értékeink viszont, ha lassan is, de kezdenek kidomborodni, merthogy van néhány jó játékosunk, akik csapatként is tudnak együttműködni, nem beszélve arról, hogy ezeknek a fickóknak még szívük is van és küzdeni is tudnak. Jó példa volt erre a tavalyi utolsó meccsünk, amikor a fanyalgóknak és a nem túl nagyszámú ellendrukkernek csattanós választ adtunk azzal, ahogy elintéztük az újpesti „cicákat”. Ezekre a győzelmekre és momentumokra lehet építeni, de csak úgy, hogyha megerősítjük a keretünket.
– Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával már utalt rá, hogy több kiszemelttel is előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. A rövid ünnepi szünetben sikerült bővíteni a gárda létszámát?
– Részben sikerült, bár pezsgőt még nem bontunk, mert ugyan érkeztek játékosok az együtteshez, de a sérültjeink száma sajnos kompenzálja a pozitívumokat. Először az utóbbiakról néhány mondat, mert kisebb-nagyobb problémáink mindig voltak és lesznek is, de az kifejezetten nagy negatívum, hogy Dániel Peti térde ismét rossz, újabb beavatkozás vár rá, Piukovics Patrik pedig Baján szenvedett kézsérülést, ami szintén műtétet igényelt. Én úgy gondolom, hogy ő január végére, február elejére lehet ismét százszázalékos, Dániel Peti viszont legjobb esetben is csak a jövő bajnoki évben léphet pályára. De nézzük a pozitív változásokat is játékosfronton. Hajdu Marci már korábban érkezett, ő be is mutatkozott több meccsen is, és úgy gondolom, hogy nagyon pozitív hozzáállású, ambiciózus kosarast igazoltunk a személyében. Szintén hozzánk került Marci volt klubtársa Boinitzer Dávid is, aki ugyan már velünk készül, de egy kisebb, viszont annál kellemetlenebb sérülés még gátolja abban, hogy pályára lépjen. Ő Vasas nevelés, és jó néhány éve játszik az NB I/B-ben, ahol remek mutatókat produkál a hármas-négyes poszton. Rajtuk kívül szintén a Békésből tér haza hozzánk egy saját nevelésű játékosunk, ezért nyilván szívnek igen kedves, hogy itt folytatja Csabák Balázs a bajnokságot, aki egyébként tavaly a TF-fel megnyerte az NB I/B-t. Ő elsősorban külső poszton és védekezésben jelenthet óriási segítséget. Így már lényegesen jobban néz ki a keretünk, bár továbbra is figyeljük a játékosmozgásokat, és ha adódik olyan lehetőség, amire le kell csapnunk, le fogunk, hisz nyilván látszik, hogy továbbra sem mondtunk le terveinkről, szeretnénk a végén is harcban maradni a feljutó helyek egyikéért.
– Ebben egyik nagy ellenlábasuk éppen a hétvégi ellenfél, Vásárhelyi Kosársuli csapata lehet. Mit vár a szombati találkozótól?
– A pillanatnyilag első helyezetthez látogatunk, ott kezdjük az évet, ami talán nem nevezhető ezáltal ideális rajtnak, mert nem mi vagyunk a mérkőzés esélyesei, de éppen ezért bízom abban, hogy meglepjük magunkat és ellenfelünket is egy kora januári bravúrral. Azt tudom, hogy mi a két ünnep között sem pihentünk és már január elejétől dolgozunk, készülünk erre az összecsapásra és természetesen a tavaszra, ami azért is lesz nehéz, mert igen sok az idegenbeli meccsünk. Hogy taktikailag valamit ki tudunk-e találni, amivel meglepjük a vásárhelyieket, az majd kiderül, de ettől talán fontosabb, hogy mennyi akarat és győzni akarás lesz bennünk, mennyire tudjuk majd elhinni az első perctől kezdve, hogy igenis van keresnivalónk. Nem hiszem, hogy taglalni kellene, hogy mit is jelentene egy ilyen remek rajt, mennyire tudná segíteni a folytatást, de alapjában véve nekünk a bajnokság egészében kell gondolkodnunk. Az első négybe mindenképpen oda kell érnünk, amit annyira nehéznek nem látok, de hogy ott még jobb pozíciót fogjunk, ahhoz azért bravúrokra lesz szükség. Mint például most Hódmezővásárhelyen.
