Négy napon belül második értékes sikerét aratta foghíjas csapatunk.
Nem lehet azt mondani, hogy sokat javult volna a tarjániak létszámhelyzete a pár nappal korábbi, rég várt idegenbeli sikerrel zárult tiszaújvárosi összecsapáshoz képest, hiszen bár a péntek esti újabb fellépés alkalmával az influenzás megbetegedéséből többé-kevésbé kilábaló Kovács Martin már játékra jelentkezett, a huzamosabb ideje a maródiak listáján szereplő Dániel-Boinitzer páros mellett ezúttal az Achilles-inát fájlaló Csabák Balázs is sérültet jelentett. Így azután a kimondottan lendületes, futós csapat hírében álló, ráadásul jóval pihentebben pályára lépő Kaszások ellen ugyanarra a négy-öt játékosra várt a munka dandárja, akik már kedden is szinte teljes „siktát” teljesítettek, éppen ezért a rangadó egyik legfontosabb kérdése az volt, vajon mennyire bírják majd fizikálisan az újabb komoly igénybevételt a hazai kulcsemberek?
Azt mindenesetre nagyon hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez alkalommal semmiképpen sem szeretnék a végére hagyni a döntést a piros-feketék, akik ennek szellemében a feldobás után rögtön egy 17–2-es rohammal „kínálták meg” Armaghani Saeed legénységét. A mieink mozgékony zónájával szemben teljesen tanácstalannak bizonyuló, s a védekezést is jobbára csak imitáló látogatóknak közel hét percre, egy időkérésre és majdnem teljes sorcserére volt szükségük ahhoz, hogy valamelyest magukhoz térjenek, ám hiába jöttek föl egy lendületes roham eredményeként öt pontra is az óbudaiak, a Herendic-Piukovics Bálint páros a rövid pihenőre könnyedén visszaállította a korábbi különbséget (30–16). Szabályos eszközökkel gyakorlatilag tarthatatlan horvát játékmestere vezérletével az SKSE az első félidő hátralévő részében is magabiztosan őrizte, sőt a Hajdu-Joó centerduó találataival a nagyszünethez közeledve immár kerek húsz pontra növelte előnyét, miközben a vendégek haloványan pislákoló reményeit leginkább Farkas menetrendszerű triplái éltették.
Az 54–37-es állásról startoló harmadik negyedben eleinte változatlanul az addig megszokott kottából játszottak a csapatok: a mieink, főként Piukovics Bálint révén, jó tempóban termelték a kosarakat, melyekre az övéit továbbra is szinte egymaga versenyben tartó Farkas válaszolgatott. Mígnem aztán, 64–42-nél az Ughy-gárda játékában elérkezett az elkerülhetetlen holtpont, amit kihasználva az óbudai alakulat (képviseletében az élete meccsét játszó Farkas) egy utolsó, mindenre elszánt rohamra indult. A harmadik tíz perc végére immár a kilencedik hármasát is elsüllyesztő vendégbedobó duplájával a záró periódus kezdetén tizenkét pontra csökkent az SKSE előnye, s a fáradtság jeleit mutató tarjáni játékosok egy-egy megoldását elnézve egyáltalán nem tűnt biztosnak, hogy itt lesz a Kaszások felzárkózásának vége. Csakhogy, mint kiderült, a hazai gárda korántsem volt még teljesen fogytán az energiatartalékoknak, olyannyira, hogy az ismét remek napot kifogó Herendic (30 pont, 11 lepattanó, 6 labdaszerzés, 8 gólpassz) és társai erejéből még egy igencsak huszáros, 20–6-os hajrára is futotta. Ezzel pedig nem csak az igazán komoly veszélyben azért egy pillanatig sem forgó győzelmüket biztosították be, de az egymás elleni összevetésben is a harmadik pozíciót már csupán egyetlen pont előnnyel birtokló rivális fölé kerekedtek.
NB I/B, Zöld-csoport, 17. forduló
Salgótarjáni KSE – Óbudai Kaszások 93–67 (30–16, 24–21, 16–20, 23–10)
Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 250 néző, vezette: Pozsonyi, Sallai, Gergely.
Salgótarján: HERENDIC 30/3, PIUKOVICS B. 18/12, Kovács M. 3, JOÓ 19/6, Hajdu 15/3. Csere: Piukovics P. 2, Zábó, Kovács D. 6. Edző: Ughy Albert.
Kaszások: Molnár L. 3/3, ONDIMA 11/3, Bencsik, Meleg 5, Takács A. 7/3. Csere: van der Meer 5, FARKAS D. 36/27, Jenei, Reiter, Pintér B., Schiller. Edző: Armaghani Saeed.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 14–2, 9. perc: 21–16, 13. perc: 33–19, 17. perc: 50–30, 23. perc: 56–42, 27. perc: 66–49, 33. perc: 73–61, 37. perc: 82–67.
Kipontozódott: Jenei (40.).
Ughy Albert: – Problémáink ellenére a vártnál könnyebb győzelmet arattunk, ami főként annak köszönhető, hogy minden játékos betartotta a megbeszélteket. Nehéz, de sikeres hét van mögöttünk, a szívünk, akárcsak kedden Tiszaújvárosban, ma is a helyén volt. Ugyan ezúttal is voltak olyan játékelemek, amelyekben sokat hibáztunk, de folyamatosan dolgozunk ezek kijavításán.
Armaghani Saeed: – Gratulálok a salgótarjániaknak, ma minden játékelemben sokkal jobbak voltak és teljesen megérdemelten nyertek.
