Több kulcsember játéka is kérdéses a mieink csütörtök esti, kecskeméti fellépésén.
A sereghajtó SMAFC elleni, múlt pénteki szűkös sikerét követően az NB I/B Zöld-csoportjának hétközi fordulójában a KTE-Duna Aszfalt U23-as csapatának otthonában vendégeskedik együttesünk. A kecskeméti Sport Akadémia csarnokában csütörtök este hét órakor kezdődő összecsapás előtt Dániel Tamástól kértünk röpke helyzetjelentést.
– Most momentán azért vagyok dühös, mert egy olyan meccs megnyeréséhez kellett szerencse, amihez egyébként nem kellene – pillantott vissza kezdésként a 83–84-as végeredménnyel zárult soproni összecsapásra az SKSE klubmenedzsere. – Elég csak a kezdésünket megnézni: mutattunk egy kis erőt, odatettük magunkat védekezésben, dobtuk a gólokat, mindjárt lett közte tizenegynéhány pont. Aztán három negyeden keresztül meg elszórakoztuk az előnyt, mert úgy gondoltuk, hogy ez a meccs már megvan. A végjátékban így kínlódni kellett, plusz energiákat megmozdítani, hogy egyáltalán egy minimális különbség megmaradjon. Jó, persze nyertünk, zsinórban az ötödik meccsen, de még jócskán vannak feladataink és a SMAFC idegenbeli legyőzésétől jóval nagyobb attrakciókra lesz szükségünk, ha a legvégén ott akarunk lenni a döntőben. Márpedig ott akarunk lenni és abba ilyen „lazáskodás” nem fér bele. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy ismét foghíjasan tudtunk pályára lépni, mert a hosszabb kihagyásra kényszerülő Dániel Peti mellett Boinitzer Dávid sem egészséges, illetve Joó Tomi is lebetegedett, utóbbi kettő el sem utazott a csapattal. Aztán a meccs végén derült ki, hogy Herendic is beteg, de inkább nem szólt és úgy játszotta végig a mérkőzést. Viszont voltak, akik előreléptek, és mint abban a bizonyos görög falanxban, kitöltötték a hézagokat, így ismét egységes volt a csapat és csak minimális réseket találhatott az ellen. Úgyhogy dicsérnem kell mindazokat, akik ehhez a produkcióhoz hozzá tudtak tenni, hisz’ így nyerhettük soron következő idegenbeli meccsünket is.
– A hétközi fordulóban ismét egy, a tabella második felében állomásozó együttessel találkozik csapatunk. Mit vár a kecskeméti fiatalok elleni csütörtöki összecsapástól?
– A változatosság kedvéért ismét idegenben lépünk pályára és ismét nem teljes csapattal. Tudom, hogy uncsi, de sajnos mindig van olyan negatívum, amiről be kell számolni, mert Joó Tomi ugyan már edz, Herendic viszont még nem, illetve Piukovics Bálint is kapott egy nagy ütést a mellére, így ő szintén kihagyott néhány foglalkozást. Ennek ellenére én azt gondolom, hogy mindhárman vállalják a játékot, de kell is, mert a kecskeméti fiatalok otthon igen harapósak. Sőt, ha visszaemlékszünk, itthon is kínlódtunk egy kicsit ellenük, bár viszonylag sima lett annak a találkozónak a vége. Biztos vagyok benne, hogy mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy megszakítsák pillanatnyilag a mezőnyben leghosszabb győzelmi sorozatunkat. Amennyiben a betegeink, sérültjeink tudják vállalni a játékot, és persze hozzá is tudnak majd tenni a produkciónkhoz, akkor azért szerintem ezt a meccset hoznunk kell. Kifejezetten fontos is ez az összecsapás, mert ha most ismét tudunk nyerni, akkor már nagyon fel fog torlódni a mezőny eleje. A héten több mérkőzést is játszik egymás ellen az első három helyezett, s ezeken a találkozókon nyilván lesznek vesztesek. Mivel ezektől az együttesektől mindössze egy-egy vereséggel állunk rosszabbul, ezért ha a tarjáni falanx továbbra is kitart, akkor villámgyorsan beérhetjük riválisainkat. Száz szónak is egy a vége, ha törik, ha szakad, ezt a meccset is be kell húznunk és utána ráérünk lesegetni a tabellát.
