Mindent eldöntő csata következik az Újpest elleni „háborúban”.
A két összecsapás után egy-egyre álló negyeddöntős párharc szombati, harmadik találkozójának felvezetésében Dániel Tamás klubmenedzser volt segítségünkre.
– A reményekkel ellentétben nem sikerült két meccsen rövidre zárni az Újpest elleni sorozatot…
– A szerdai mérkőzésről legszívesebben most nem mondanék semmit, talán csak annyit, hogy vannak dolgok, amik egyrészt nagyon bántanak, másrészt pedig mélységesen felháborítanak. Ezért a vereségért igazából se a csapatot, se a szakvezetést nem tudom okolni, bár azt megjegyzem, hogy az ész az nagyon hiányzott a játékunkból, de nyilván voltak más hibák is. Egyébként a későbbiekben sem fogok sarat dobálni, mert csakis magunkban kereshetjük a vereség okait. Erről a párharcról én annak lezárása után szeretnék többet mondani, mert most semmi más feladatunk nem lehet, minthogy összekapjuk magunkat és legyőzzük az Újpestet.
– Mi lehet a siker kulcsa a szombati találkozón?
– Rövid volt az idő a két mérkőzés közt, de most majd kiderül, hogy mit is ér az, hogy a mezőnyben mi edzünk a legtöbbet. Egy rövid pihenő után most is három foglalkozással készültünk erre a találkozóra, ahol már nem hibázhatunk. Biztos vagyok benne, hogy nem is fogunk, mert a fiúk arcán sem csalódottságot láttam, hanem inkább dühöt és elszántságot. És ez kell most nekünk, mert ez több már, mint egy sima kosármeccs, ez most már tényleg inkább háború és mi nem fogunk megijedni egy ilyen csatától. Most már sokadik mérkőzésünket játsszuk az Újpest ellen, így remélhetőleg okosabbak és taktikusabbak leszünk ezen az összecsapáson. Bár igazán taktikáról fölösleges beszélni, mert ki kell menni a pályára és meg kell dögleni, hogy nyerni tudjunk, hogy tovább tudjunk lépni, és hogy megmutassuk valójában ki a jobb.
