A szívós nagykőrösiek ellen csak a győzelemnek örülhet-tünk – igaz annak nagyon.
Nem a legjobb formában, zsinórban három vereséggel a háta mögött várta az SKSE csapata az ezer sebből vérző, legutóbbi, s mindezidáig egyetlen bajnoki sikerét még szeptember végén begyűjtő nagykőrösi gárda elleni szombat esti meccset, melyet néhai legendás centere, Juhász Béla halálának évfordulójához kapcsolódva az elődök emléke előtti tisztelgésnek szentelt a hazai egyesület. A feldobást megelőző rövid ceremónia során az egykori remek középjátékos mellett Babják Jánosra, Bán Józsefre, Básti Sándorra, Boronyai Tamásra, Csuka Gáborra, Dombi Andrásra, Mészáros Józsefre, Mosonujvári Frigyesre, Palla Lászlóra, Pintér Andrásra, Pintér Pálra, Radonjics Szinisára, Szabó Lászlóra, Szarvas Józsefre, Szert Sándorra, Szlivka Bélára, Tóth Péterre, Turán Istvánra és Turán Sándorra emlékeztek a megjelentek, s persze mindazokra, akik a felsorolásból kimaradtak, de közreműködésük nélkül ugyancsak szegényebb lett volna Salgótarján kosárlabdasportja.
Maga az összecsapás úgy kezdődött, ahogy azt várni lehetett, a legújabb szerzeményüket, Joel Nshimbát is a kezdőcsapatba állító piros-feketék próbálták a palánk alatt megpuhítani „könnyűszerkezetű” ellenfelüket. Sömenek néhány centergóljával és Herendic betöréseivel hamar el is lépett a Csupics-csapat, amely az első felvonás derekán máris nyolc ponttal tudhatta maga mögött a meglehetősen szárnyaszegettnek tűnő Sólymokat. Csakhogy a kisszünet előtti teljes sorcsere nyomán tarjáni oldalon is alaposan megtört a kezdeti lendület, a rövid pihenőt követően pedig végképp lefulladni látszott a hazai gépezet. A látogatók zónavédekezése az SKSE „elevenjébe talált”, a mieink amellett, hogy képtelenek voltak megfelelő kinti dobóhelyzeteket kialakítani, centereikhez sem tudták eljuttatni a labdát. Teljes tanácstalanságuk, s nyolcperces mezőnygólképteleségük egy 3–12-es negyednyitó etapot eredményezett, s bár a játékrész végén Kovács Martin triplája és Sömenek közeli találatai némileg javítottak a siralmasnak tűnő helyzeten, a félidőben így is a Fehér Péter vezérelte vendéggárda vezetett (31–32).
A harmadik felvonás az addigiakhoz hasonlóan meglehetősen alacsony színvonalú, ám kimondottan fordulatos játékot hozott, ötször állt döntetlen az eredményjelzőn és a vezető csapat kiléte ugyanennyi alkalommal változott. A jól kezdő, ám a folytatásban gyorsan visszaeső piros-feketéknél eleinte Sömenek, aztán Karanfilovszki, majd Piukovics vitte a prímet, míg a túloldalon főként Lakosa Ákos és Mácsai jeleskedett. Utóbbiak a 46–45-ös állásról startoló záró periódusban sem engedték meglógni a hazai gárdát, noha a mieinknek 50–45-nél nagy esélyük mutatkozott arra, hogy megtörjék fáradni látszó riválisuk ellenállását. Két kihagyott büntető, egy könnyelműen eladott labda, valamint a teljesítményükkel a csapatok által nem túl magasra helyezett lécet is csupán alulról súroló sípmesterek sokadik megkérdőjelezhető ítélete azonban a folytatásban megint alaposan visszavetette az időközben Herendicet is elveszítő tarjániakat, akik a hajrára már ismét hátrányban találták magukat (55–56). A végjátékot viszont Kovács Martin hármasa vezette be, Sömenek és Berkics hibátlan büntetőzése, valamint két legjobbjuk kipontozódása pedig a vártnál lényegesen jobban helytálló nagykőrösiek sorsát immár végképp megpecsételte. A korábbi formáját továbbra is keresgélő SKSE végül azért nagy kínnal-keservvel begyűjtötte tehát a kötelező győzelmet, más kérdés, hogy a két ponton kívül másnak hazai oldalon sem örülhettek…
NB I/B, Piros-csoport, felnőttek, 8. forduló
Salgótarjáni KSE – Nagykőrösi Sólymok KE 65–58 (19–13, 12–19, 15–13, 19–13)
Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 300 néző, vezette: Győrfy, Horváth Cs., Makrai.
Salgótarján: Herendic 8, Piukovics B. 8/3, Szanyi 3/3, SÖMENEK 20, Nshimba 3. Csere: Kovács M. 11/6, Berkics B. 5/3, Karanfilovszki 7, Hajdu, Csabák, Boinitzer, El-Nader. Edző: Sztevan Csupics.
Nagykőrös: LAKOSA Á. 16, Fehér P. 14/3, Jókai 4, Bartos 4, Mácsai 8/3. Csere: Csukás 4, Mester, Tóth M. 3, Petrás 2, Lakatos 3 Edző: Lakosa Zsolt.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 6–3, 9. perc: 16–9, 14. perc: 20–20, 18. perc: 25–28, 23. perc: 36–36, 28. perc: 40–43, 32. perc: 50–45, 38. perc: 55–56.
Kipontozódott: Herendic (34.), Lakosa Á. (38.), Mácsai (40.).
Sztevan Csupics: – Az utóbbi hetek vereségei után érthetően némileg görcsösek voltunk, bár mindenki próbálta tudása legjavát adni, rengeteg hibával kosárlabdáztunk. A huszonegy eladott labda nagyon sok, ez egyáltalán nem jellemző erre a csapatra. Gratulálok a nagykőrösieknek, akik végig nagy csatára kényszerítettek minket, s büszke vagyok a mieinkre, hogy ebből a hatalmas küzdelemből végül mi kerültünk ki győztesen. Csak a Tarján!
Lakosa Zsolt: – A mai napon is öt játékosunkat voltunk kénytelenek nélkülözni, köztük meghatározó embereket, ennek ellenére egy egál mérkőzést tudtunk játszani a salgótarjániak ellen. Elégedett vagyok a fiúkkal, de most már jó lenne végre meccseket is nyerni. Reméljük, hiányzóink mielőbb visszatérhetnek, mert teljes csapattal, azt gondolom, bárki ellen lehet esélyünk ebben a mezőnyben. A hazaiaknak gratulálok, agresszív védekezésükkel a találkozó végére sikerült kifárasztaniuk minket.
