„Ki kell használnunk a mozgékonyságunkat, és az adódó lehetőségeket…”

 
A sereghajtó Nagykőrös otthonában elszenvedett váratlan vereségét követően múlt szombaton a BKG-Príma SE elleni hazai összecsapásán is alulmaradt Szabó Zoltán legénysége, amely a Piros-csoport 23. fordulójában a friss Hepp Kupa győztes Budafoki KK (3., 14-8) otthonában térne vissza a győzelmi ösvényre. A Promontor utcai Fonyódi Antal Sportcsarnokban pénteken este hat órakor kezdődő összecsapás felvezetésében Dániel Tamás klubmenedzser volt segítségünkre.
– Mielőtt a múlt szombati, illetve a most pénteki találkozókkal foglalkoznánk, röviden mindenképpen vissza kell térnünk a két héttel korábbi, Nagykőrös elleni mérkőzésre, amellyel kapcsolatban a legutóbbi beszélgetésünk során kifejtett véleményét a rivális részéről igencsak sérelmezték.
– Én senkit nem sértettem meg, csak azt mondtam el, amik a tények. Volt egy nagy orosz festő, Gogol, aki azt mondta, hogy nem a tükröt kell szidni, ha a pofa torz. Csak annyit állítottam, nem egyedül ebben a mezőnyben, hogy a nagykőrösi terem és a körülmények alkalmatlanok ilyen szintű kosárlabda mérkőzés megrendezésére. Nem felháborodni kell, hanem tenni azért, hogy ott is legyen egy jó és a szabályoknak megfelelő terem. A másik nehezményezett gondolatsorom Dobos László testsúly-indexét érintette. Én nem a nagyanyja vagyok, hogy azt mondjam neki, hogy dehogy vagy kövér kisfiam, nyugodtan megeheted a hatodik csülköt is. Egyébként is, én nem rá hegyeztem ki ezt a dolgot, csak ezzel akartam kiemelni, hogy mennyire gyáva nyulak és tehetetlen pöcsök voltunk. Úgyhogy ha azt várja valaki, hogy elnézést kérjek, azt azért nem teszem meg, mert egyrészt a mieinket kritizáltam elsősorban, másrészről pedig segítő szándékkal hívtam fel a figyelmet a hiányosságokra.
– A nagykőrösi fiaskó után egy újabb váratlannak mondható kisiklás következett. Milyen okoknak tulajdonítja a BKG elleni hazai vereséget?
– Kétségtelen, hogy valamivel jobban játszottunk, mint Nagykőrösön, de egyrészt ez nem volt nagyon nehéz, másrészt pedig ez is kevésnek bizonyult. Azzal tisztában voltunk, hogy nem fekszik nekünk az ellenfél stílusa, mert tudnak olyan játékot játszani, ami minket kínlódásra kárhoztat. Volt ugyan néhány jó teljesítmény a csapatunkban, de végig rendkívül dekoncentráltak voltunk és rengeteg ajtó-ablak ziccert hagytunk ki. Voltak olyan szituációk, amiket úgy él meg az ember, hogy fizikai fájdalma van tőle, amikor látja a szerencsétlenkedést a palánk alatt, a gyűrű környékén. Meggyőződésem, hogy a viszonylag kevés figyelem miatt szenvedtünk vereséget, egy a korábbiaktól talán gyengébb, de ezen az estén igen összeszedett Szigetszentmiklóstól. Hisz’, aki látta a meccset, az azt is látta, hogy mindig a kellő pillanatban kaptuk az idegőrlő hármasokat, amikre legtöbbször volt válaszunk, de nem elég határozott, így a vendégek sorra visszaverték a feltámadásainkat, és az utolsó másodpercben megnyerték a mérkőzést. Szándékosan kerülöm, hogy minősítsem a játékvezetést, de hosszú sportvezetői pályafutásom alatt olyat azért még nem láttam, hogy két negyed alatt egyetlen egy faultot fújjanak egy csapatnak. Úgy gondolom, ilyen nem létezik, annál is inkább, mert folyamatosan törtünk be, megvoltak a kontaktok, és ott szabálytalanságok is történtek. Az, hogy a játékvezetők ennyire gyengén és felkészületlenül ténykedtek, a mérkőzés végkimenetelét igenis befolyásolta.
– Mi lehet a magyarázat az újesztendőt remekül kezdő együttesünk utóbbi hetekben látott visszaesésére?
– Úgy érzem gödörbe kerültünk, mert azon felül, hogy súlyos sérültjeink is vannak, most már egyre többen küzdenek folyamatosan kisebb problémákkal is. A legnagyobb problémát viszont a csapat mentális helyzete okozza, akaratgyengének, kicsit fásultnak látom a fiúkat, ami egy olyan bajnokságban, ahol hétről-hétre rangadót játszunk, nagy gondot okoz. Én leginkább erre vezetem vissza az utóbbi hetek bukdácsolását. Szabó Zoltánnal egyébként arról beszéltünk, hogy ő az üldözőkre koncentrál, őket akarja lerázni, én viszont inkább fölfelé kacsingatok, hogy az előttünk lévőket hogyan lehet elcsípni. Most pillanatnyilag neki van igaza, mert azért kell küzdenünk, hogy megmaradjon a rájátszásbeli pozíciónk. Aztán persze még lehetne színezni a figurát, de ehhez már talán kevés a hátralévő négy mérkőzés, nem beszélve arról, hogy kivétel nélkül az élmezőnyből érkeznek ellenfeleink.
– Esőként mindjárt itt van a Hepp Kupa idei győztese, a Budafoki KK együttese. Mire számít a pénteki, fővárosi összecsapáson?
– Számomra kifejezetten meglepő a Budafok kiegyensúlyozott és viszonylag stabil játéka, de most már hosszú ideje hozzák a formájukat, nem esnek ki a szerepükből, így el kell hinnünk, hogy tényleg tudják azt, amit csinálnak. Ősszel, ha nehezen is, de legyűrtük őket és nyilván ez a cél most is. Hazai pályán persze sokkal veszélyesebbek, még stabilabbak a mutatóik, de nem verhetetlenek. A heti felkészülésünk, pontosan az említett sérülések miatt, nem a legjobban sikerült, de van annyi erő a társaságban, hogyha kellőképpen ráhangolódik egy ilyen tétmeccsre, akkor képes lehet megnyerni azt. Kulcsfontosságú lesz a védekezésünk, illetve hogy mennyit tudunk mozogni a pályán, mennyivel leszünk gyorsabbak, mint a vendéglátók, mert úgy gondolom, hogy a játéknak ez az egyik eleme, amiben jobbak tudunk lenni és jobbak is vagyunk. Tehát ki kell használnunk a mozgékonyságunkat, és az adódó lehetőségeket minél jobb százalékban kell gólra váltanunk. Számolgatni fölösleges, mert ha az utolsó négy mérkőzésből legalább egyet nem nyerünk meg, akkor nagy bajba kerülhetünk. Legyen ez az egy most, Budafokon, aztán a továbbiakat meglátjuk.

Következő mérkőzés

Salgótarjáni KSE

MAFC

2020. március 14., szombat, 18.00 óra

Salgótarjáni KSE (2019/2020)

SKSE... több, mint kosárlabda! Mert Salgótarján megérdemli!

Legutóbbi cikkek

Kapcsolat

Cím: 3100 Salgótarján
Medves körút 86.

Mobil: +36 70 366 9127

Email: .