Jó formában lévő rivális otthonából csente el a két bajnoki pontot csapatunk.
Idei utolsó idegenbeli fellépésükön sem várt könnyű feladat a majd egyhónapos kényszerszabadságukat követően egyre jobb állapotba kerülő tarjániakra, akik a szerda esti találkozóra a bajnokesélyes Nyíregyháza veretlenségi sorozatának megszakításával melegítő Budapesti Honvéd otthonában léptek pályára. A kezdés vendégszempontból mindenesetre felettébb bíztatóra sikeredett, hiszen az ekkortájt abszolút tarthatatlannak bizonyuló Sömenek centertalálataival, valamint a Karanfilovszki-Herendic páros remek belépéseivel a piros-feketék a nyitó negyed második felében már csaknem tíz ponttal tudhatták maguk mögött sokat bizonytalankodó ellenfelüket (11–20). A kisszünet előtt ugyanakkor néhány remekül beszálló cserejátékosuknak köszönhetően már a hazaiak is kezdtek egyre komolyabb életjeleket mutatni, a 20–25-ös állásról startoló második felvonásban pedig immár abszolút kiegyenlítetté vált a parti. A Sömenek limitálásával az SKSE támadójátékának egy nagyon fontos és addig kiválóan működő elemét likvidáló Puskás-tanítványok a rendkívül lendületes Tanoh Dez révén egykettőre felzárkóztak, sőt a félidő hajrájához közeledve, egy 11–2-es futást bemutatva, 39–35-re fordítottak. Ettől jobban ellépni, a mieink sorozatos bosszantó hibái dacára, ugyan a nagyszünetig már nem tudtak, viszont az újrakezdést követően, Takács és Stefán révén, a piros-fehérek zsinórban hét ponttal nyitottak.
Mindez azonban már tarjáni oldalon is ébresztőként hatott: a védekezését gyorsan rendbe szedő és támadójátékán is jócskán pontosító Szabó-legénység, az ismét magára találó Sömenek vezérletével, 53–44 után egy lehengerlő, 15–1-es rohamot produkált, s immár hárompontos vezetés birtokában várhatta a záró etapot. Melynek elején a nagyszerű védőmunkája mellett támadásban is meg-megvillanó Nshimba két duplájával, valamint a szintén remek napot kifogó Joó öt pontjával hamar nyolcegységnyire nőtt a differencia, míg a végjátéknak, Tóth és Karanfilovszki kosárváltásai után, 71–79-es állásról futhatott neki a két gárda. Ekkor azonban újból előjött az SKSE régi betegsége, jó néhány korábbi összecsapásukhoz hasonlóan ugyanis a mieink ezúttal is képtelenek voltak idejekorán pontot tenni az meccs végére. A veszett fejsze nyelét Tóth és Tichov tripláinak köszönhetően többször is meg-megérintő honvédosok másodpercekkel a lefújás előtt egy pontra szűkítették a különbséget, Bán sikeres büntetőzése után pedig a hazaiak az egyenlítésre is tehettek egy kísérletet. A hosszabbítás azonban Stefán kezében maradt, így újabb – a szezonban immár a negyedik – egylabdás találkozóját nyerte meg a sikerével a tabella harmadik helyére fellépő tarjáni alakulat.
NB I/B, Piros-csoport, a 6. fordulóból pótolt mérkőzés
Budapesti Honvéd SE – Salgótarjáni KSE 84–87 (20–25, 26–19, 16–21, 22–22)
Ludovika Aréna, zárt kapuk mögött, vezette: Bagi, dr. Magyar, Benedek.
Bp. Honvéd: TÓTH B. 11/6, Takács D. 6/3, Pintér 5/3, SZATMÁRI 15/3, Stefán 8. Csere: TANOH DEZ 14, Bea 3, TICHOV 15/12, Kopácsi 2, Kármán 1, Szentirmai 4. Edző: Puskás Artúr.
Salgótarján: HERENDIC 11/3, KARANFILOVSZKI 15/9, BÁN 13, NSHIMBA 9, SÖMENEK 18/3. Csere: JOÓ 14/6, Molnár M. 2, Boinitzer 2, Bogatin 3/3, Hajdu. Edző: Szabó Zoltán.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 2–9, 8. perc: 11–20, 14. perc: 28–31, 17. perc: 39–35, 23. perc: 53–44, 27. perc: 54–59, 34. perc: 66–74, 38. perc: 71–79.
Kipontozódott: Pintér (34.).
Puskás Artúr: – Gyengén és dekoncentráltan játszottunk. Természetesen ez semmit sem von le a Salgótarján érdemeiből, jár nekik a gratuláció. Egész egyszerűen kevesebb hibát vétettek, elég csak a 7, illetve 19 eladott labda arányt megnézni. Nem fogok a mögé bújni, hogy fiatalok vagyunk, igenis számos olyan játékosunk van, aki szerepelt már ehhez hasonló hőfokú mérkőzéseken. A kosárlabdát nem érdemre játsszák, viszont mi ezt a mait nem érdemeltük meg. A legutóbb tapasztalt lelkesedést, vagányságot és csapatmunkát csak felvillanások erejéig mutattuk meg és ez egy ennyire masszív gárda ellen édeskevés. Ritkán vagyok mérges és csalódott egy vereséget követően, most mégis. Komoly felelősségem van a vereségben, mert nem tudtam érthetően a Srácok tudtára adni, hogy mi szükségeltetik a sikerhez. Ha igazán potens közösség vagyunk, akkor kollektíven tanulunk a mai hibáinkból és már szombaton javítunk rajtuk.
Szabó Zoltán: – Gratulálok mindkét csapatnak, magas színvonalú mérkőzést tudtunk játszani, egy nagyon jó Honvéddal. Nem sok csapat fog erről a pályáról győzelemmel távozni. Mindenki hozzátett a csapat sikeréhez, 25 gólpasszt osztottunk ki és a Honvéd dobásszámát is tudtuk kontrollálni. Most kapnak egy kis pihenőt a játékosok és a jövő héten megpróbáljuk győzelemmel búcsúztatni ezt a kaotikus évet.
