Az NKA fiataljai ezúttal Salgótarjánban leckéztették meg gyengélkedő csapatunkat.
A két gárda pár nappal korábbi, pécsi összecsapásán meglepetésre a huszáros hajrát kivágó akadémisták bizonyultak jobbnak, így a szerda esti visszavágón az utóbbi hetek botladozásai következtében a dobogóról egészen a hatodik helyig zuhanó piros-feketék számára kizárólag a győzelem számított elfogadhatónak. Csakhogy, bár a találkozó első két kosarát az SKSE szerezte, a Mavrenszki-tanítványok hamar a mieink tudtára adták, hogy egyáltalán nem vágynak az áldozati bárány szerepére. A szombati találkozó tapasztalataiból láthatólag okuló látogatók ezúttal nagyon szépen megszervezték támadójátékukat, s némi kezdeti bizonytalankodás után egyre-másra szórták a többnyire három pontot érő kosarakat. Mivel pedig a gyors egymásutánban öt triplát berámoló rivális sorozatos találataira Sömenek és a rendkívül agilis Joó többnyire duplákkal válaszolgattak, a nyitó negyed második felére nem csak, hogy állandósította, de röviddel a kisszünet előtt immár kilenc pontra növelte előnyét az NKA csapata. Amely a folytatásban is bántóan könnyedén dobálta át a lassú reagálású hazai zónát, aminek következtében a második felvonás derekáig nem is csökkent érdemben a feleket elválasztó távolság. Noha a nagyszünethez közeledve úgy tűnt, a támadásban addig is megfelelő színvonalon teljesítő (45 pont 62%-os mezőnymutatóval) tarjániak végre hátul is rendezni tudják soraikat, Boinitzerék hiába produkáltak egy 13–5-ös etapot és egalizáltak kétszer is, a félidőre már ismét hátrányban találták magukat (45–49).
A fordulás után a pécsiek természetesen egy méretes triplával nyitottak, amire ugyan Sömenek és Molnár még válaszolni tudtak, a következő hat percben a mieink már csupán hallgatóságként vettek részt a számukra egyre kínosabban alakuló „társalgásban”. A ragyogó játéka mellett a lélektani hadviselés terén is nagyot alkotó Benke által teljesen kiborított Herendic látványosan erőlködött, de ezzel korántsem volt egyedül az immár nem csak védekezés-, de gólképtelenné is váló tarjániak között. A túloldalon ezzel szemben csak úgy sorjáztak a jobbnál-jobb teljesítmények, a 49–52 után kivágott 14–2-es vendégroham alkalmával például leginkább az addig viszonylag csendes Kollár és Kocsis jeleskedtek. Habár az utolsó kisszünetet keretbe foglaló 10–0-ás SKSE-sorozat hazai oldalon még felcsillantott egy aprócska reménysugarat, a rendkívül gyengén muzsikáló sípos trió sokadik, ezúttal Herendic kiállításával végződő eltévelyedése és Mavrenszki mester jó ütemű időkérése a folytatásban egykettőre véget vetett az újabb ritmusváltásra már képtelen piros-feketék fordításról szőtt álmainak. A nemcsak példás küzdőszellemmel, de felettébb tetszetősen is játszó akadémisták a végjátékban gond nélkül hizlalták ismét tíz fölé a különbséget, s a látottak alapján nem kérdéses, hogy ilyen arányban is teljesen megérdemelten győzték le a gödör alján (mert ettől aligha van már lejjebb) nagyot koppanó tarjáni legénységet.
NB I/B, Piros-csoport, a 3. fordulóból pótolt mérkőzés
Salgótarjáni KSE – NKA Pécs 69–80 (21–28, 24–21, 10–17, 14–14)
Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, zárt kapuk mögött, vezette: Gaál I., Lövei, Kruk.
Salgótarján: Herendic 8, Karanfilovszki 7/3, Boinitzer 9/3, Joó 11, Sömenek 13. Csere: Bán 8, Molnár M. 9, Hajdu 2, Nshimba 2, Bogatin. Edző: Szabó Zoltán.
NKA Pécs: Fülöp Zs., BENKE K. 15/9, Scherer 7/3, KOCSIS Z. 10, KARAVDIC 15/6. Csere: Váits 5/3, Gáspár M. 2, Fekete D. 2, LADOS 9/3, Rosic 3/3, KOLLÁR B. 12/9. Edző: Ivica Mavrenszki.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 11–10, 8. perc: 17–21, 13. perc: 28–36, 18. perc: 43–43, 23. perc: 49–52, 28. perc: 49–64, 33. perc: 61–66, 37. perc: 63–75.
Kiállítva: Herendic (34.).
Szabó Zoltán: – Felmosták velünk a padlót, amihez mi szépen asszisztáltunk. Csak gratulálni tudok a pécsi fiataloknak a kosárlabdához és az egymáshoz való hozzáállásukhoz. Sok sikert nekik a bajnokságban!
Ivica Mavrenszki: – Gratulálok a játékosaimnak, kemény mérkőzést vívtunk a salgótarjániakkal. Szinte végig mi vezettünk, s bár a negyedik negyedben volt egy rövid periódus, amikor lehetőséget adtunk a hazaiaknak a felzárkózásra, a végjátékban sikerült bebiztosítottuk a győzelmet. Abban a ritmusban kosárlabdáztunk, ahogy elterveztük, elsősorban ennek köszönhetően nyertünk. Minden jót kívánok ellenfelünknek a továbbiakban!
