A harmadik negyedben alapozták meg minimális sikerüket a hazaiak.
A Nagykőrös hétközi legyőzése ellenére sem túl fényes januári mérlegét szerette volna egy kicsit tovább kozmetikázni szombaton este a tarjáni gárda, igaz az új esztendő első hónapjában a mieinkkel épp ellentétes utat bejáró MAFC elleni fővárosi siker korántsem tartozott a kötelező ujjgyakorlatok kategóriájába. A kezdés mindenesetre egészen reménykeltőre sikeredett, Sömenek kettő plusz egyes akciója és Herendic duplája ugyanis a feldobás után nem sokkal máris ötpontos vendégvezetést eredményezett. A nyitó felvonás hátralévő része ugyanakkor már jóval vegyesebb képet mutatott, mert bár támadásban továbbra is jól ment Boinitzeréknek, védelmük szintén felettébb „gólképesnek” bizonyult. Hazai részről főként a gyors egymásutánban három triplát is a helyére küldő Polgárdy, valamint az extarjáni Csapai jeleskedett, s noha az SKSE, Herendic, Karanfilovszki és Nshimba révén, egészen a játékrész legvégéig riválisa minden fordítási kísérletét sikerrel kontrázta meg, a Lakits-Tóth páros egy-egy villanása nyomán a kisszünetben 27–25-re már a MAFC vezetett. A rövid pihetőt követően azután Joó kapta el rendkívüli módon azt a bizonyos fonalat, s zsinórban tíz pontot berámoló csatárának köszönhetően hamar vissza is előzte valamivel alacsonyabb csapásszámra váltó vendéglátóját a Sömenek, illetve Herendic értékes „segédpontjaival” a későbbiekben négy, majd öt egységgel is meglépő tarjáni alakulat. Ám a negyed zárása a Szabó-csapat számára ezúttal sem igazán sikeredett, így a nagyszünetre már ismét minimális különbség választotta el egymástól a feleket (45–46).
A harmadik periódus első két kosarát Boinitzer szerezte, azonban a műegyetemi gárda ekkor olyan dobóparádéba kezdett, hogy a mieink csak kapkodták a fejüket. A Garai-legénység következő tizenhárom mezőnykísérletéből nem kevesebb, mint tizenegy volt sikeres, ráadásul az egyre ellenállhatatlanabbá váló Tóth vezette újbudaiak hat távoli próbálkozásából öt is beesett. Ugyan a mieink egy ideig ezzel elsöprő „tűzhengerrel” szemben is viszonylag jól tartották magukat, 68–64 után egy 9–2-es negyedzáró-negyednyitó futást produkált, s a végső tíz perc kezdetére tizenegy ponttal elhúzott a hazai csapat (77–66). Amely azonban ezt a szédületes dobóformát a folytatásban már képtelen volt tartani, s ezt kihasználva az SKSE, Herendic hárompontos akciójával, illetve Boinitzer hét pontjával, a finishez közeledve kezdett egyre közelebb lopakodni. Továbbra is rendkívül intenzív, kiélezett volt a küzdelem, minden egyes labdáért valóságos közelharcot vívtak felek. A több vitatható játékvezetői ítélet által is sújtott tarjániak az izgalmasan alakuló hajrában Karanfilovszki találataival kétszer is egyetlen dobásnyira szűkítették a különbséget, ám hiába hagytak ki a hazaiak három kulcsfontosságú büntetőt is a végjátékban, a döntő pillanatokban vendégoldalon is megremegtek a kezek. Így azután kettő pontot a lefújásra is megőrzött előnyéből a MAFC csapata - bár a mérkőzés összképét tekintve éppenséggel egy fordított eredmény sem lett volna teljesen igazságtalan.
NB I/B, Piros-csoport, 19. forduló
MAFC – Salgótarjáni KSE 86–84 (27–25, 18–21, 29–18, 12–20)
Hauszmann u., zárt kapuk mögött, vezette: Radnóti, Jurák, Nyíri.
MAFC: POLGÁRDY 22/12, TÓTH P. 30/9, LAKITS 11/6, Bősze, CSAPAI 13/3. Csere: Biber 8, Pfandler 2. Edző: Garai Péter.
Salgótarján: Herendic 11, KARANFILOVSZKI 16/12, BOINITZER 16/6, Nshimba 6, SÖMENEK 13. Csere: Molnár M. 8, JOÓ 14/6, Bán, Hajdu. Edző: Szabó Zoltán.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 6–9, 8. perc: 20–21, 12. perc: 31–27, 17. perc: 37–42, 22. perc: 48–52, 27. perc: 63–57, 32. perc: 77–66, 38. perc: 81–79.
Garai Péter: – Gratulálok a csapatnak a győzelemhez!
Szabó Zoltán: – Gratulálok a srácoknak, nem csak rajtunk múlt ez a mai mérkőzés. Szerintem nem érdemeltünk vereséget.
