Erősnek, elszántnak, kíméletlennek kell lennünk ahhoz, hogy nyerni tudjunk.
A hét végi, MAFC elleni idegenbeli vereséget követően szerdán ismét fővárosi túra vár a mieinkre, akik egy korábbról elhalasztott mérkőzésen a dobogóra pályázó Vasas Akadémia (4., 10-5) otthonában vendégszerepelnek. A Sport11 Sportközpontban 18.30 órakor kezdődő összecsapás kapcsán Dániel Tamás klubmenedzserrel beszélgettünk.
– Ki-kimérkőzést vívott együttesünk múlt szombaton a mostanra egyik közvetlen riválisunkká előlépő MAFC otthonában, s bár megvolt az esély a sikerre, végül, ha minimális különbséggel is, de újabb fájó vereség lett a vége.
– Az a baj, hogy ha ilyen mérkőzéseket elbukunk, akkor esélyünk sincs arra, hogy ott legyünk, ahol szeretnénk, ahová az év elején álmodtuk magunkat. Kétségtelen, hogy a játékvezetők nagymértékben befolyásolták a meccs végkimenetelét, mert több olyan fújásuk is volt, amelyek előzményét, ha rosszul látták, akkor alkalmatlanok erre a feladatra, ha meg szándékosan ítéltek falsul, akkor igencsak el kell gondolkodnia a játékvezetői testületnek. A videót többször megnéztük, egyértelműen látni azokat a szituációkat, amiket nem megfelelően értékeltek a bírók. Nem értem, hogy ezeket a fontos meccseket miért bízzák olyanokra, akik nem megfelelőek erre a feladatra. Ha esetleg amit mondok az sértő, akkor természetesen a felvétekkel tudjuk bizonyítani az igazunkat, de azt gondolom, hogy akkor eljárást is kellene kezdeményezni az ügyben. Mert lehet bizonygatni, hogy amit állítunk nem igaz, de inkább hiszek a saját szememnek, mint olyanoknak, akik nem tisztességesen végzik a munkájukat. Most egyelőre erről ennyit.
– Bármennyire is megfújták a „sípmesterek” a hazai pályát, nem lenne önbecsapás csak ennek betudni a vereséget?
– Persze, a történethez az is hozzátartozik, hogy ezt a meccset, ha nem is nagy különbséggel, de legalább nyolc-tíz ponttal meg kellett volna nyernünk. Kétségtelen, hogy rég látott tüzet vittek a pályára a srácok, de pontatlan játékunkon ez sem tudott segíteni. A pontatlanság leginkább a védekezésen mutatkozott meg, mert az első és harmadik negyedben voltak olyan pillanatok, amikor nem nagyon tudtuk, hogy kinek mi a feladata. A szörnyű az, hogy sikerült nyolcvannégy pontot dobnunk, aminek idegenben elméletileg elegendőnek kellene lennie egy győzelemhez, de védekezésünk gyengesége miatt mégis alul maradtuk. Ezzel együtt nem tudom most igazán bántani a csapatot, mert a szívük megvolt hozzá, csak az elmúlt hetek bizonytalankodása látszódott a társaságon, a mutatott teljesítményen, na és az eredményen. Egyértelmű, hogy valamit tennünk kell, hogy megállítsuk ezt a rossz szériát és újból a régi énünket mutassuk. Én még bízom a csapatban, de most már nagyon-nagyon nehéz lesz.
– Nem könnyíti a dolgunkat, hogy szerdán ismét egy igencsak húzósnak ígérkező idegenbeli fellépés vár a csapatra. Milyen mérkőzésre számít a Vasas otthonában?
– Semmivel nem lesz könnyebb dolgunk, mint volt szombaton a MAFC ellen, sőt. A mostani vendéglátóink bombaformában kezdték a bajnokságot, bár utána sok problémával kellett megküzdeniük és ez meglátszott a teljesítményükön is. Elkezdtek egy kicsit botladozni, nem várt vereségek csúsztak be nekik, de még mindig ott vannak az élbolyban, velünk ellentétben. Erre mondják, hogy na most kell megmutatni, hogy mi is érünk annyit, mint ők, mert ha tudunk náluk nyerni, akkor megint egy olyan skalpot szereztünk, ami a végelszámolásnál nagyon jól jöhet. Ehhez viszont már nem elég letudni az edzéseket, megtanulni a figurákat, meghallgatni az edzői intelmeket, hanem most úgy kell készülni erre a meccsre, hogy ez akár a további sorsunkról is dönthet. Persze mindezt tudja ellenfelünk is, így biztos, hogy aprólékosan elemezték a játékunkat, ismerik a hiányosságainkat, erényeinket, de valahogy csak túl kellene járni az eszükön. Erősnek, elszántnak, kíméletlennek kell lennünk ahhoz, hogy itt és most nyerni tudjunk, mivel elkezdődött egy olyan szakasza a bajnokságnak, ahol már minden győzelem az életet jelentheti és minden vereség azt a gödröt mélyíti, amiben most vergődünk. Szerintem helyes döntést kellene hozni.
