Remek csapatjátékkal, fölényes győzelmet arattunk a TF-Budapest otthonában.
Míg az év eleji hullámvölgyből kilábalni látszó tarjániak két győztes rangadóval és két hét pihenővel, a vendéglátó Tehetséges Fiatalok négy bajnoki vereséggel, valamint egy szintén nem túl jól sikerült, a gyengébb szereplés mellett ráadásul komoly véráldozatokat is követelő Hepp Kupa négyes döntővel a hátuk mögött várták a szombat esti meccset, amelyet, a fentiek alapján egyáltalán nem meglepő módon, az SKSE együttese kezdett jóval frissebben, élesebben. Ennek megfelelően Boinitzer és Nshimba révén a mieink hamar ötpontos vezetést szereztek, s bár a nyitó negyed közepén a támadó palánk alatti jó lepattanózásuknak és néhány második esélyből szerzett kosárnak köszönhetően Kerkaiék némileg közelebb settenkedtek, egy 8–1-es vendégsorozat eredményeként végül 12–23-as állásnál vonulhattak rövid pihenőre a felek. A piros-feketék a folytatásban is magabiztosan tartották, sőt, Karanfilovszki találataival a második felvonás derekára némileg meg is toldották előnyüket, ám 19–33 után a hazaiak bevetették az odavágót eldöntő, zónavédekezés „fedőnevű” csodafegyverüket, ami a találkozó menetében ezúttal is gyökeres fordulatot eredményezett. Noha a Szabó-legénységet láthatóan egyáltalán nem érte készületlenül a rivális taktikai húzása, a mieink rendre belehibáztak a labdajáratásba, vagy, ha mégis sikerült addig eljutniuk, akkor a dobásba. A túloldalon ellenben Karosi igencsak elkapta a fonalat: zsinórban tizenkét pontot berámolva 19–4-es negyedzáró rohamra vezette, s a nagyszünetre 38–36-os vezetéshez jutatta a fővárosiakat.
Amilyen rosszul zárult az első, annyira jól indult azonban a második félidő az SKSE számára, a hátsó soraikat ismét rendező, a hazaiak területvédekezését pedig a menetrendszerű labdaszerzéseket követő gyors ellencsapásaikkal „kicselező” piros-feketék ugyanis a harmadik periódusban egy 11–3-as futammal kezdtek, amivel hamar hétpontos vezetést szereztek. A remeklő Boinitzer újabb tripláival, valamint Nshimba közeli találataival a mieink azután a játékrész hajrájáig különösebb gond nélkül meg is tartották korán megszerzett előnyüket, sőt a kisszünet előtt, Joó és Karanfilovszki kosaraival, hét pontot még hozzá is csaptak a különbséghez (52–64). A tarjániak a záró negyedben is jó ritmusban, eredményesen, s helyenként kimondottan szépen kosaraztak, s miközben az első hét percben mindössze három pontot engedélyeztek riválisuknak, ők gyakorlatilag minden akciót kosárral zártak. A meccs korábbi részében főként a társak kiszolgálásában jeleskedő Herendic közelről, a dobást az egész találkozón szinte csak elvétve hibázó Joó-Karanfilovszki-Boinitzer trió pedig távolról szórta a gólokat, a feleket elválasztó távolság pedig kisvártatva elérte a húszat, a lefújáshoz közeledve pedig, 89–59-nél, immár a harmincat. Ebből a legvégén a sérülten is nagyot küzdő Kerkai valamicskét ugyan még lefaragott, az összecsapás egy rövidke szakasztól eltekintve az irányítást végig kézben tartó, sok jó egyéni teljesítménnyel fűszerezett egységes csapatjátékot (hatvan százalékos mezőnyhatékonyság, 12/23-as triplázással, 31 gólpassz) bemutató Szabó-csapat összességében felettébb magabiztos győzelmet aratott.
NB I/B, Piros-csoport, 20. forduló
TF-Budapest – Salgótarjáni KSE 68–92 (12–23, 26–14, 14–27, 16–28)
Kánai út, zárt kapuk mögött, vezette: Benczur, Németh P., Rózsavölgyi.
TF-Budapest: Szántó 9/3, Csík, KERKAI 18, KAROSI 18/12, Timkó 4. Csere: NAGY SZ. 14/6, Rozs 3, Kutrovich 2. Edző: Beák Gábor.
Salgótarján: HERENDIC 12, KARANFILOVSZKI 15/9, BOINITZER 23/15, NSHIMBA 14, Sömenek 6/3. Csere: JOÓ 16/6, Molnár M. 3, Bogatin, Bán, Csépányi 3/3. Edző: Szabó Zoltán.
Az eredmény alakulása. 3. perc: 2–7, 7. perc: 7–15, 15. perc: 19–33, 20. perc: 38–37, 24. perc: 41–48, 27. perc: 52–57, 32. perc: 55–66, 37. perc: 55–81.
Kipontozódott: Karanfilovszki (38.), Joó (40.).
Beák Gábor: – Az első félidőben hiába volt jelentős előnye a Salgótarjánnak, jó védekezéssel és jó mentalitással a saját kezünkbe vettük a mérkőzést. A szünet után a játékosok nem valósították meg, amit kértünk tőlük és ennek következtében összeomlott a csapat. Több sérültünk van, de nem emiatt veszítettünk.
Szabó Zoltán: – Nem mindig tudunk ilyen határozottsággal és mentalitással játszani, mint ma - ezt bizonyítja a második negyed befejező szakasza, amikor két perc alatt leromboltuk, amit addig felépítettünk, és visszaengedtük a meccsbe a TF-et. A félidőben azonban átbeszéltük a hibákat, valamint szerkezetet és védekezést váltottunk, amivel újra megtaláltuk azt a ritmust, ami az utóbbi meccseken már jellemző volt a csapatra. A védőmunka feljavulásának köszönhetően támadásban is hatékonyabbá váltunk, egymást kiszolgálva szép akciókat vezettünk és a végére fölényes győzelmet arattunk. Sok sikert kívánok a TF csapatának a szezon hátralévő részében!
