Az eddigieknél lényegesen egységesebb, jobb csapatjáték szükségeltetne a bravúrhoz.
Az újonc Pápa KC elleni, nehezen kivívott hazai sikerét követően az NB I/B-s pontvadászat Piros-csoportjának harmadik fordulójában a remek játékosállománnyal rendelkező HOYA-Pannon Egyetem Veszprém (5., 1-1) otthonába látogat együttesünk. A veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban pénteken 17 órakor kezdődő összecsapás felvezetésében Dániel Tamás klubmenedzser volt segítségünkre.
– Kevés pontot hozó, inkább küzdelmes, mintsem színvonalas mérkőzésen gyűjtöttük be idei első győzelmünket. Hogyan értékeli a Pápa elleni, múlt szombati ütközetet?
– Tipikus esete annak, hogy az egyik szemem sír, a másik meg könnyezik, mert annak lehet örülni, hogy remek játékosaink vannak, azt viszont rossz nézni, hogy mennyire nincs még csapat formája ennek az egész produkciónak. Amíg ez így marad, addig minden rivális ellen kínlódni fogunk és olyan meccseket fogunk játszani, mint most a Pápa ellen. Természetesen szó sincs arról, hogy én lebecsülném legutóbbi ellenfelünket, mert egy jó szerkezetű, lelkes, szakmailag összerakott társaság, de valljuk be, nem teljesen a mi szintünk. Ennek az az oka, hogy a jobb minőségű játékoskereten túl, mi pont háromszor annyit edzünk, mint ők. Nemhogy kínlódnunk kellett volna ezen a találkozón, hanem átszaladni rajtuk, mint kislibán a zsenge tavaszi fű. Volt egy jó kezdésünk, lehetett látni, hogy gyorsan el tudunk lépni, aztán néhány perc után ezt abbahagytuk, mert milyen unalmas lett volna tizenöt pontos előnnyel a szünetre vonulni, harminccal meg zárni a végét. E helyett még azt is megkockáztatom, hogy örüljünk a győzelemnek, mert ha a vendégek szerencsésebbek, akkor bukhattunk is volna. Szóval van min gondolkodni, van mit rendbe rakni és van hová fejlődnünk. Ráadásul csak jelzem, hogy a bajnokság már megy, tehát viszonylag gyorsan össze kell kapnunk magunkat, mindenkinek megtalálni a helyét és menni előre, mert ez egy nagyon érdekes bajnokság lesz. Kikiáltva ugyan van, de amúgy meg nincs favorit, nincs egyértelmű sorrend a csapatok közt, itt most tényleg bárki bárkit, bárhol, bármikor le tud győzni. Ha mi ebből a fura társasjátékból jobban jövünk ki, akkor értelemszerűen előrébb leszünk, mint a riválisok. Ehhez viszont az újonnan épített csapatnak, illetve a játékosainknak el kell fogadni, hogy csak együtt és egymásért küzdve lehet ezt a célt elérni.
– A hét végi fordulóban Veszprémbe látogatunk. Milyen mérkőzésre van kilátás a pontvadászat egyik legerősebb csapatának otthonában?
– Az előbb említett fura bajnokság egyik tipikus példája a Veszprém rajtja, hisz’ előbb legyőzték a Honvédot idegenben, majd otthon kaptak ki a Vasastól. A Vasast meg megverte ugye az a Pápa, amelyet mi, ha nehezen is, de legyűrtünk itthon. Szóval most legyen okos, aki ebből bármilyen messzemenő következtetést le tud vonni. Egyébként ismerjük soron következő ellenfelünket, tavaly sem voltak gyengék, és szerintem az idén tovább erősödtek, még inkább összecsiszolódtak, tehát egyértelműen a bajnokság egyik legütőképesebb együttese. Szabó Zolival beszélgettem a hét közepén és teljes mértékben egyetértek vele, miszerint, ha rendesen védekezünk nyerünk, ha nem és belemegyünk egy adok-kapokba, akkor ki fogunk kapni. Mondhatnánk azt, hogy a kulcsjátékosokat kell semlegesíteni, de én azt gondolom, hogy itt öt-ötben kell megfogni őket, nem a mezt, hanem a bőrt kell lehúzni róluk, hogy minden egyes helyzetért, pontért vért izzadjanak. Aztán meglátjuk, hogy ki bírja ezt jobban. Hazudnék egyébként, ha azt mondahám, hogy nem látni csapatunkon a fejlődést napról-napra, hétről-hétre, de most extra teljesítmény kell ahhoz, hogy Veszprémben nyerni tudjunk. Márpedig ez a cél, mert utána lesz egy szusszanásnyi időnk, mintegy két hét egy Hepp Kupa meccsel fűszerezve, ahol tovább finomíthatjuk a játékunkat és készülhetünk a sorozatterhelésre. Szóval sokat dobna a helyzetünkön, ha sikerülne győzni ezen a meccsen, de ez egyáltalán nem lesz egyszerű.
