A végén kiengedve is könnye-dén múlta felül gyengélkedő csapatunkat az éllovas.
Kéthetes szünetet követően, a listavezető Budapesti Honvéd vendégeként folytatta bajnoki szereplését az SKSE csapata – a fogadkozások ellenére pont ugyanott, ahol anno kiütéses veszprémi fiaskója alkalmával abbahagyta. Mert bár a vasárnap délutáni összecsapás első kosarát Takács révén a tarjáni alakulat szerezte, a folytatásban egy, főként Markovics találataira épített, 8–0-ás sorozattal villámgyorsan magához ragadta, s többé már ki sem adta kezéből a vezetést Vladimir Lucsics együttese. Viszonylag szorosnak is csupán szűk nyolc percig volt mondható a csata, 20–15 után azonban még egy sebességi fokozattal feljebb kapcsolt, s könnyedén állva hagyta tompán játszó riválisát a sokkalta élesebb, s minden csapatrészében jobb házigazda. A piros-feketék támadásban lassúak, körülményesek, védekezésben puhák és figyelmetlenek voltak, s úgy általában minden olyan hibát elkövettek, amiről jó előre tudták, hogy sikeres szereplésük útjába állhat. A mieink az első félidőben nem kevesebb, mint tizenhat labdaeladással segítették ellenfelüket, amely köszönte szépen, s a Mijovics-Völgyi páros vezérletével a nagyszünetig többször is húsz pontra srófolta a különbséget.
A játék képe a fordulást követően azután némileg változott, igaz nem olyan irányba, amire az öltözőben vélhetően alapos fejmosásban részesített tarjáni legénység számított. A második félidőt zsinórban hat ponttal nyitották a még nyomasztóbb fölénybe kerülő fővárosiak, akik, egy szóra sem érdemes vendégfellángolást követően, a folytatásban többek között egy 19–3-as futást is bemutattak. Fájó, de a találkozó ezen szakaszában osztálykülönbség mutatkozott a felek között: a kosarakat tetszés szerint termelő házigazdák kevéssel az utolsó rövid pihenő előtt immár harmincnégy egységgel jártak a harmadik tíz percben csupán kilenc pontig jutó, ugyanakkor újabb kilenc labdát elszóró SKSE előtt. A kínjaik megkoronázásaként a deréksérülést szenvedő Dragasevicset is elveszítő piros-feketék nagy szerencséjére ugyanakkor a záró felvonásban a biztos győztes honvédosok sem szaggatták már annyira az istrángot, mint a meccs korábbi részében, így a mieinknek, a hozzáállása és játéka alapján talán egyedüliként dicsérhető Hargitai, valamint a hajrában bátran vállalkozó Gulyás találataival, a finisben sikerült valamelyest szépíteniük az így is meglehetősen rút összképen…
NB I/B, Piros-csoport, férfiak, 5. forduló
Budapesti Honvéd SE – Salgótarjáni KSE 82–56 (27–16, 17–12, 25–9, 13–19)
Ludovika Aréna, 100 néző, vezette: Gaál I., dr. Németh P., Jankovics.
Bp. Honvéd: Takács D. 12/3, TANOH DEZ 9, MIJOVICS 16, MARKOVICS 18, VÖLGYI M. 15. Csere: Kovács S. 3/3, Kopácsi 2, Cohill 7/3, Csomós, Tarján, Vámos. Edző: Vladimir Lucsics.
Salgótarján: Molnár M. 7, Bán 3/3, Dragasevics 3, Monye M. 4, Takács A. 2. Csere: Kuttor 5, Karanfilovszki 4, Molnár D. 5/3, HARGITAI 13/3, Donakovszki 5, Monye J., Gulyás 5/3. Edző: Szabó Zoltán.
Az eredmény alakulása. 3. perc: 8–2, 8. perc: 20–15, 13. perc: 33–16, 17. perc: 43–23, 23. perc: 50–28, 27. perc: 62–32, 34. perc: 75–46, 38. perc: 82–49.
Vladimir Lucsics: – Jó mérkőzést játszottunk, amihez gratulálok a játékosaimnak, külön is a fiataloknak, akik ma sok időt tudtak a pályán tölteni és próbáltak élni a kínálkozó lehetőséggel. Készülünk a következő mérkőzésre és próbáljuk fejleszteni a fiataljainkat, többek között az a célom, hogy folyamatosan egyre jobb játékosokká váljanak, hiszen ez a Honvédnak, illetve a magyar kosárlabdának is jó.
Szabó Zoltán: – Gratulálok a Honvédnak, a játék minden elemében és a kosárlabdához szükséges minden egyéb tényezőben jobbak voltak nálunk.
