A játék mellett a hozzáálláson is javítani kell a sikeresebb szerepléshez.
Két győztes összecsapást követően múlt szombaton, a MAFC otthonában ismét (akarat)gyenge játékkal szenvedett nagy különbségű vereséget Király Márió alakulata, amely az NB I/B-s pontvadászat Piros-csoportjának 11. fordulójában a tavalyi ezüstérmes szereplését követően idén is a dobogós helyekért csatázó BKG Príma Akadémia (2., 7-3) együttesét fogadja. A találkozó pénteken este hat órakor kezdődik a Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban.
Dániel Tamás klubmenedzser: – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy fogalmam sincs arról, hogy mik lehetnek a problémák, de pontos képet nem látunk, mert rejtett dolgok is lehetnek a történetben. Egy biztos, nem maradhat így, mert ezzel a borzasztó szerepléssel mindent lerombolunk, amit az elmúlt években felépítettünk. Egy kicsit egyébként azért érthetetlen a történet, mert valóban jó játékosaink vannak, de vagy nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy mit kellene tenni azért, hogy csapatként is működjünk, ezért csak azt tudom tenni, hogy megyünk tovább. Dolgozunk, átépítgetjük az együttest, aztán meglátjuk, hogy a vérátömlesztés segít-e a gyógyulásban. Továbbra is eltökéltek vagyunk és továbbra is hiszünk abban, hogy nem itt a helyünk és igenis bele fogunk szólni a jobb helyek elosztásába is. A Pécs elleni mérkőzést követően egyébként viszonylag jó érzéseim voltak, becsületesen, rendesen melóztak a srácok, de aztán megint egy borzasztó meccset játszottunk, ahol összesen volt öt jó percünk, de ez édeskevés egy MAFC otthonában. Mivel most futószalagon jönnek a megmérettetések, nem láttam értelmét leragadni ennél az újabb nagyobb pofonnál. Megpróbáljuk menetből orvosolni a problémákat, mert én azt gondolom, törvényszerű, hogy egyszer kijöjjön a tudás és az elvégzett munka eredménye. Talán éppen most. Persze nincsenek illúzióim, hisz a BKG mindig egy mumus volt a számunkra, azzal az egyedi stílussal, azzal a felkészültséggel, ami őket jellemzi. Ennek ellenére én bízom abban, hogy hazai pályán most helyt tudunk állni, egy kissé átformált és újragondolt csapattal. Ez csak akkor lehet elég, ha azt a lelki és akaratbeli pluszt hozzá tudják tenni a fiúk, ami kell egy ilyen bravúrhoz. Persze fontos a két pont és a győzelem, de ettől sokkal fontosabb, hogy egy igazi felszabadult játékkal tudjunk nyerni, mert másképp nem is lehetséges, és ez adhat lendületet a továbbiakra nézve. Két hete már velünk edz Joel Nshimba, még nem lépett pályára, de szerintem most már játszani fog, így erősebbek leszünk a palánk alatt és talán több tere lesz a kisembereknek is. Mondhatnánk azt, hogy átok, meg pechszéria, de ez így nem igaz. Egyszerűen nem teszünk meg mindent a győzelemért és nem vagyunk hajlandóak negyven percen át megdögleni a pályán. Ha egyszer mégis úgy gondolják a játékosaink, hogy épp ideje stílust váltani, akkor akár győzhetünk is. Hátha ez most éppen az az eset lesz.
