Az ideálisnak egyáltalán nem nevezhető felkészülés ellenére célunk a győzelem.
A DEAC U23 elleni hazai idénynyitón elszenvedett vereségét követően az előző fordulóban a MAFC otthonában is alul maradt, így 0-2-es mutatóval várja az Óbudai Kaszások (1-1) elleni hét végi összecsapását felnőtt együttesünk. A Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban szombaton este hat órakor kezdődő találkozó felvezetésében Dániel Tamás volt segítségünkre.
– A szombat nagy szenzációja, hogy most már nem csak két csapatunk lép pályára, hanem három, ráadásul két sportágban – tudtuk meg klubmenedzserünktől. – Az SKSE felnőtt férfi kosárlabdacsapata és az U20-as együttes az Óbudai Kaszások gárdáit fogadja, míg a megyei női labdarúgóbajnokságban most debütál az SKSE Women Football lány együttese. A nyár folyamán ugyanis több sportággal is bővült az SKSE kínálata, így a kosárlabda alapszakág mellett, illetve a több mint két éve indított erőemelő szakosztály után a labdarúgás, a vívás és az atlétika is felkerült a kínálati palettára. De úgy gondolom, hogy ezt majd egy következő cikkben bővebben is kifejtjük.
– Fő csapásirányunkra, a kosárlabdára rátérve, a Debrecen elleni idénynyitón elszenvedett vereséget elsősorban a gyenge dobóformára és a túlzott, helyenként már görcsösségbe átcsapó, akarásra vezette vissza. Megítélése szerint a MAFC elleni fővárosi fiaskónak mi volt a legfőbb oka?
– Isten látja lelkem, nem akarok minduntalan a játékvezetőkkel foglalkozni, de csak nem hagyják. A MAFC elleni találkozón a három sípmesterből kettő és fél undorítóan fújt, egyértelműen segítve a hazaiakat. Ha ez nem így lett volna, akkor játszhattunk volna egy szoros meccset, annak ellenére, hogy megint kritikán aluli volt a dobóteljesítményünk, amihez még fegyelmezetlenség és dekoncentráltság is hozzákapcsolódott. Az, hogy a bírók már az elejétől kezdve belenyúltak a mérkőzésbe, tényleg piaci légy dolog, de hogy úgy lépjünk pályára és úgy töltsük el az első öt-hat percet, hogy azt sem tudjuk, milyen rendezvényen vagyunk, az teljességgel elfogadhatatlan. A játékosok nagy része, az én véleményem szerint, fejben egyáltalán nem készült föl erre a nehéz összecsapásra, olyan gyermeteg hibákat vétettünk, amik már az U12-es korosztályban is bosszantóak. Egy kezem is sok hozzá, hogy megszámoljam, hány olyan teljesítmény volt, ami elfogadható. Pozitívan igazából csak egy embert tudok kiemelni, ami nyilván számára dicséret, a többieknek viszont kritika. Monye Martin végig nagyon elszánt, bátor és még pontokban is megmutatkozó produkciót rakott le az asztalra, ami szívderítő, de másokra nézve mégis szomorú. Molnár Marci küzdött, nagyon akart, Joelnak is voltak jó megmozdulásai, Geiger Bálint is harcolt, de aztán nem nagyon tudom folytatni a sort. Ráadásul Herendicnek igen korán elgurult a gyógyszere, olyan konfliktusokba ment bele, amilyenekbe egyrészről nem lett volna szabad, másrészről meg ő húzta belőlük a rövidebbet, na meg a csapat. Egy külföldi, aki az együttese kapitánya és játékmestere, nem veszítheti el így a fejét. Emellett nem lehet szó nélkül elmenni. Azt gondolom, a fentiekből jól látszik, hogy valójában miért is kaptunk ki és ez nagyon elkeserítő, mert többször voltak olyan periódusaink, amikkel teljesen kiegyenlítetté tudtuk tenni a találkozót. De nem siránkozunk, megyünk tovább.
– A következő ellenfél az Óbudai Kaszások csapata lesz. Hogyan alakult a közvetlen felkészülés és mire számít szombat esti találkozón?
– Nyilván az volt az elképzelés erre a hétre, hogy a hibáinkat kielemezzük és kijavítjuk, de a körülmények nem nekünk kedveznek. A héten négy napot nem tudtunk bemenni a saját termünkbe a hazai mérkőzésünk előtt, mert megint olyan rendezvényt hoztak oda, ami nem odavaló. Szerintem a művelődési ház, meg az előtte lévő tér tökéletes lenne erre a célra, de hosszú évek óta senki nem hallgatja meg a sportolók, és nem csak a kosarasok, panaszát ezügyben. Ráadásul a jövő héten is három napon a sportcsarnokhoz testidegen rendezvényt kell elszenvednünk, akkor sem edzhetünk a saját pályánkon. Valaki már megérthetné, hogy ez végképp nem az utcák-terek bajnoksága, hanem egy komoly fölkészülést igénylő sportág, de, gondolom, ugyanígy vannak ezzel a kézisek is. Mivel a városban nincs másik megfelelő terem, ezért Szécsénybe kell utaznunk és plusz pénzért bérelnünk, ha egyáltalán mozogni akarunk. Köszönjük, ez így remek! Ennek ellenére természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy pontosabbak, harapósabbak és főleg eredményesebbek legyünk az Óbudai Kaszások ellenében, ezért megpróbáltuk kiértékelni a legutóbbi meccset és úgy összerakni a taktikát, hogy az hatékony legyen. Sérültünk, betegünk nincs, így teljes csapattal tudunk pályára lépni és bízom abban, hogy megszerezzük első idei győzelmünket. Nem lesz könnyű, mert nagyon jó játékosokból áll az óbudai gárda, legalábbis van egy kemény mag, amit nehéz lesz feltörni. De mi többen vagyunk, végig tudjuk diktálni az erős iramot és hát a hazai pálya csak segít minket. A programajánlóm tehát úgy szól, hogy délelőtt a sportcentrumban az SKSE lányai lépnek pályára, délután pedig előbb az U20, 18 órától pedig a felnőtt kosarasok lesznek remélhetőleg az est főhősei. Ha tehetik, nézzék meg bővülő sportkínálatunkat!
