Hullámzó játékkal, de a meccset mindvégig uralva gyűjtöttük be első sikerünket.
Elrontott idénykezdése miatt kiemelten fontos volt a szombat esti összecsapás a tarjáni együttes számára, ennek megfelelően ezúttal már az első pillanattól nagyon odatette magát Dániel Péter gárdája. Noha a MAFC elleni betlije miatt érezhetően extra motivációval pályára lépő Herendic kettő plusz egyes akciójára, valamint a nyáron éppen a mostani riválistól igazolt Vas-Teplán hármasára a Kaszások, Tichov és Farkas egy-egy szép triplájával, még válaszolni tudott, 6–6 után nagy kedvvel játszó horvát karmesterének újabb hat pontjára alapozott 11–2-es futásával az SKSE valósággal állva hagyta az óbudai csapatot (17–8). A kisszünethez közeledve mindazonáltal a mieink kezdeti lendülete jócskán alábbhagyott, a kispadról beszállók képtelenek voltak a tartani a kezdők által addig diktált fokozott tempót, s ez kisvártatva már az eredményben is megmutatkozott. A rövid pihenő után nem sokkal kettőpontnyira csökkent, a második felvonás közepére pedig szinte teljesen el is olvadt a mieink fórja: Farkas és Harsányi gyors egymásutánban elsüllyesztett tripláit követően a két gárda 24–23-as állással fordult a játékrész hajrába. Amelyben viszont immár ismét csak egy csapat volt a pályán, a magára találó piros-fekete legénység ugyanis a félidő hátralévő részében valósággal átgázolt megtorpanó vetélytársán. Az ismét jó napot kifogó Molnár hét pontjára alapozva a mieink egy 15–2-es negyedzáró rohamot produkáltak, s féltávra 39–25-re elhúztak.
Vendégkosarak nyitották a harmadik etapot, ám a Takács-Herendic-Hargitai trió találatai nyomán szűk három perc elteltével immár az addigi legnagyobb, tizenhét pontos különbség választotta el egymástól a két csapatot (46–29). Mindez azonban hazai oldalon talán túlságosan is nyugtatóan hatott, a támadójáték ismét könnyelműbbé, pontatlanabbá vált és a védekezésbe is sok hiba csúszott, a Kaszások csapata pedig a percek múlásával és a különbség csökkenésével kezdte egyre inkább megérezni a „vérszagot”. Míg a mieinknél a pontszerzés terén ekkortájt Takács nagyon egyedül maradt, az óbudaiaknál mindenki a legjobbkor tett hozzátett egy-egy szemfüles, vagy bravúros kosarat. Mindezek eredményeként a lelkes látogatók az utolsó rövid pihenőre immár abszolút látótávolságba navigálták magukat, az 55–50-es állás viszont a záró tíz perc elején ismét nagyobb erőbedobásra sarkallta a tarjániakat. Hargitai nyitó tripláját a folytatásban Herendic kétszer is lekopírozta, Takács hárompontos játékát követően pedig, 67–50-nél, végleg eldőlni látszott a csata. A Dániel-legénység, úgy tűnt, ezt szépen el is könyvelte, s különösebb energiákat már nem fektetett a maradék közel nyolc percbe. A piros-feketék a találkozó végső szakaszában mindössze egyetlen mezőnykosarat és hat pontocskát dobtak, így Borosék, bár a gyakorlatilag rajt-cél győzelmet arató SKSE sikerét érdemben már nem veszélyeztették, a legvégére azért tízen belülre furakodtak.
NB I/B, Piros csoport, férfiak, 3. forduló
Salgótarjáni KSE – Óbudai Kaszások 73–64 (17–14, 22–11, 16–25, 18–14)
Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 150 néző, vezette: Sallai, Gergely, Domán.
Salgótarján: HERENDIC 17/6, VAS-TEPLÁN 11/9, Dragasevics 3, Hargitai 9/9, TAKÁCS A. 18/3. Csere: MOLNÁR M. 13, Nshimba, Monye M., Geiger 2. Edző: Dániel Péter.
Kaszások: Tichov 6/3, BOROS M. 16/3, Farkas D. 10/6, Armaghani Á. 10, ORMAI 8. Csere: Czura 2, BARTOS 9, Lőrincze, Varsányi 3/3, Bodnár. Edző: Takács Máté.
Az eredmény alakulása. 3. perc: 6–6, 8. perc: 17–8, 11. perc: 17–15, 17. perc: 24–23, 19. perc: 33–23, 23. perc: 46–29, 30. perc: 55–50, 33. perc: 67–50, 37. perc: 70–58.
Dániel Péter: – Gratulálok csapatomnak az idei első sikeréhez! Kicsit nehezebb szülés volt, mint ahogy szerettük volna, a lényeg azonban, hogy végre mi is behúzhattuk az első strigulát a győzelem rovatba. Voltak olyan momentumaink a mérkőzésen, amelyekre a későbbiekben tudunk majd építeni, gondolok itt elsősorban a védekezésre, illetve arra, hogy viszonylag sok jó helyzetet sikerült kialakítanunk, még ha a dobás ma sem úgy ment, mint amire egyébként képesek vagyunk. Külön öröm számomra, hogy ezúttal teljesen más mentalitással, hozzáállással kezdtük a találkozót, mint legutóbb, ez szintén nagyon fontos a jövő szempontjából. Ebből a győzelemből meríthetünk némi önbizalmat, a bajnokaspiráns Rátgéber Akadémia elleni jövő szombati, ugyancsak hazai összecsapásunkra.
Takács Máté: – Örömteli hírrel indult a hetünk, ugyanis Czura Attila százszázalékos állapotba került és megkezdhette a munkát, igaz még mindig hiányzik egy magasemberünk a komplex csapathoz. Tudtuk, hogy a Tarjánnak ez egy élet-halál meccs, ugyanis 0-2-vel kezdték a szezont és tisztában voltunk vele, hogy ezért mindent meg fognak tenni ellenünk. Kielemeztük ellenfelünket és egész héten gyakoroltuk azokat az elemeket, amelyeket várhatóan dominálni szeretnének. Sajnos nem sikerült mindent megcsinálnunk abból, amit elterveztünk, sokat hibáztunk, rengeteg eladott labdánk volt. Tanulság, hogy csak jó védekezéssel nem lehet nyerni, mellette hatékonyan kell támadni. Bosszantó, hogy ismét elvesztettünk egy húzójátékost, Tichov Dominik ugyanis a második félidő felétől már nem állhatott rendelkezésre, neki mihamarabbi jobbulást kívánok. Gratulálok a salgótarjániaknak, a mai napon jobbak voltak nálunk!
