Egyéni- és csapatszinten is nagy tétje van a Nagykőrös elleni meccsnek.
A TF-Budapest otthonában remek dobóteljesítménnyel kivívott, múlt pénteki bajnoki sikerét követően a hétközi, Cegléd elleni hazai kupatalálkozóját váratlanul súlyos vereséggel záró Dániel-legénység az NB/B-s pontvadászat hatodik fordulójában a Nagykőrösi Sólymok KE (9., 2-3) gárdájával csap össze. A középmezőnybeli pozíciók megerősítése szempontjából mindkét együttes számára nagy fontossággal bíró mérkőzés szombaton este hat órakor kezdődik a Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban.
Dániel Tamás klubmenedzser: – Olyan szép és jó dolgokat tudnék mondani bizakodva, nagy lélekkel és kerek szemekkel, hogy azért csak kézben tartottuk a Kaszások elleni mérkőzést, utána meg a TF otthonában is egy félidei jó játékkal simán nyertünk. Tehát minden „happy”, haladunk az utunkon és kapaszkodunk egyre följebb. Mondhatnám, de nem mondom, mert szerdán a csapat beleszart a zongorába. Egy ilyen Ceglédtől, haza pályán, így kikapni, arra már szavakat sem találok. Megalázó, undorító és teljesen demoralizáló volt az egész. Ez olyan mintha saját lakásunkba engednénk be idegen pasikat, hogy henteregjenek a párunkkal. Utána meg, ha megkérdezik, hogy no, milyen az asszony az ágyban? Hát mondanak róla jót is, rosszat is. Bizonyára érződik, hogy kissé morcos vagyok, úgyhogy legszívesebben a fél csapatnak vennék buszjegyet - de nem retúrt. Ezek után borzasztó nehéz bármilyen bizakodó dolgot is mondani, annak ellenére, hogy tényleg jó szakmai munka folyik a társaságnál, a háttérben minden rendben van, a finanszírozással nincs gondunk, a város még megoldja a sportcsarnok működtetését is, amit tényleg köszönünk, de hát én nem tudom ezek milyen emberek. Nemhogy a munkájukat nem végzik el, de még a hobbijuk sem érdekli őket, meg az sem, hogy rajtuk röhögnek most a ceglédi kocsmákban. Nyilván volt utána néhány beszélgetés, de ezzel nem zárjuk le a történetet és az sem lesz gyógyír a sebekre, ha most megverjük a Nagykőröst. Ez az alap. Ha még ez se jön össze, akkor, ha írnak a fiúk a Jézuskának, egy részük már ne a salgótarjáni címet adja meg. Természetesen innen is van visszaút, néhány hónap múlva elkönyvelhetjük ezt a fiaskót egy buta kisiklásnak, de ahhoz úgy kell edzeni és úgy kell játszani az elkövetkezendő hetekben, hogy ne útilaput hozzon a Mikulás. Úgyhogy várom a fejleményeket.
