Házi gólkirályunk nélkül is magabiztosan gyűjtöttük be a „kötelező” győzelmet.
Nem a legjobb előjelekkel utazott az utóbbi hetekben javuló formában kosárlabdázó sereghajtó otthonába a rájátszásba jutásért harcoló tarjáni gárda, hiszen Dániel Péter a szombat esti, veszprémi összecsapáson nem számíthatott a betegséggel küszködő házi gólkirály, Dragasevics Veljko játékára. A feldobást követően hamar nyilvánvalóvá vált viszont, hogy a piros-feketék támadásban az egyik legfőbb pontfelelősük nélkül sem igen jönnek zavarba, ellenben jónéhány percnek el kellett telnie ahhoz, hogy a mieink védekezésben is felpörögjenek a kellő fordulatszámra. Amint ez megtörtént máris ott termettek a Madár-Szabó Péter ex-tarjáni páros jóvoltából a nyitó negyed első felében jobbára négy-ötegységnyi előnyt birtokló hazai legénység sarkában, az említettekkel éppen ellentétes utat bejáró Takács kettő plusz egyes játékával aztán kisvártatva utol is érték, Molnár Marcell kései tempójával pedig meg is előzték riválisukat, még az első felvonásban (21–22). A hátul továbbra is hatékony SKSE a második etapban ráadásul, Hargitai triplája és Molnár újabb három duplája révén, egy remekbeszabott, 9–0-ás futással nyitott, aminek következtében a különbség csakhamar kerek tíz pontra hízott. Ez a távolság pedig a folytatásban már nem is csökkent számottevően: a félidő végső szakaszában kialakuló dobópárbajban főként Takács, Kocsis és Geiger révén eredményes Dániel-legénység 52–42-re vezetett a nagyszünetben.
A piros-feketék a fordulást követően ismét igen határozott rajtot vettek, s a harmadik negyed közepére, Geiger, Takács és a társak kiszolgálásában is jeleskedő Herendic kosaraira, s nem utolsósorban kiváló védőmunkájukra alapozva, 68–47-re elléptek. A játékrész második felében azután az ismét remek napot kifogó Molnár vette a hátára a tarjániakat, akik bravúros találatok sorát szerző kisemberük vezetésével az utolsó rövid pihenőig minden felzárkózási kísérletét csírájában elfojtottak. A 63–81-es állásról induló záró periódus elején ugyanakkor eléggé megtorpantak, amit kihasználva a hazaiak, Birkás és Orgona hármasaira, valamint a nigériai Udemezue dupláira alapozva tizenkét pontra visszakapaszkodtak, sőt, kisvártatva, hosszú idő után, tíz alá is bekukkantottak (77–86). Ám még mielőtt vendégszempontból igazán kritikussá válhatott volna a helyzet, a mieink gyorsan rendezték hátsó soraikat, elől pedig Molnár, Kocsis és Herendic vágott be néhány idegnyugtató kosarat. A hajrára ezáltal túl sok izgalom már nem is maradt, végül különbségét tekintve is magabiztosan gyűjtötte be újabb fontos győzelmét a csapatként kimagaslóan funkcionáló, s a sok jó mellett néhány kimagasló egyéni teljesítmény is felvonultató tarjáni alakulat.
Az egy héttel korábbi, Vasas elleni bravúrsikere alkalmával elsősorban kimagasló védőmunkájára, most viszont inkább eredményes, s olykor szemre is kimondottan tetszetős támadójátékára alapozó SKSE 1998 januárját (!) követően tudott a királynék városában bajnoki meccset nyerni, ami a körülményeket – gondolhatunk itt főként a gárda egyik kulcsemberének távollétére és a mieinkre nehezedő győzelmi kényszerre – figyelembe véve még akkor is komoly fegyvertény, ha tudjuk, a rivális momentán nem a legszebb napjait éli.
NB I/B, Piros-csoport, férfiak, 23. forduló
Veszprém KK – Salgótarjáni KSE 82–96 (21–22, 21–30, 21–29, 19–15)
Veszprém, Vetési Albert Gimnázium, 100 néző, vezette: dr. Németh P., Esztergályos, Nagy-Pál.
Veszprém: Szabó P. 13, Madár 7/3, Vértes 3, KIS R. 10/6, Orgona 11/6. Csere: UDEMEZUE 17/6, Ratiani 13, Birkás 8/3. Edző: Horváth Ákos.
Salgótarján: HERENDIC 17/3, Geiger 11/3, Monye M. 3/3, Hargitai 10/6, KOCSIS Z. 16. Csere: MOLNÁR M. 23, TAKÁCS A. 13, Vas-Teplán 3/3. Edző: Dániel Péter.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 11–6, 8. perc: 16–15, 13. perc: 21–31, 18. perc: 36–45, 23. perc: 44–61, 28. perc: 55–76, 35. perc: 77–86, 38. perc: 78–92.
Horváth Ákos: – Azt kaptuk a Salgótarjántól, amit vártunk, nagyon kemény és fizikális kosárlabdát játszanak. Sok jó fizikumú és hasonló magasságú, erős játékosuk van, aminek köszönhetően sokváltós védekezést tudnak alkalmazni. Ez mindenkinek kellemetlen, így ez az egyik legnagyobb erősségük. Ezt nehezen bontogattuk fel. Próbálkoztunk néhány taktikai elemmel, amelyek közül több nem erre az ellenfélre volt szabva, hiszen a playoutra is készülünk. Gratulálok a Salgótarjánnak, mert mindaz, amit csináltak, borzasztó sebességgel és alázattal tették. Volt több extra teljesítmény is náluk, például említhetem Molnár Marcell nehéz, ám eredményes dobásait, vagy Herendicet, aki remekül irányította társait, akik szépen, csapatként játszottak. Ugyanezt a keménységet szeretném, hogy elérjük védekezésben, de még nem tartunk itt.
Dániel Péter: – Szinte az első perctől kezdve nagyon szép támadókosárlabdát játszottunk, sok labdanélküli mozgással és elzárással. Arra készültünk a héten, hogy ezzel legyünk eredményesek a Veszprém ellen, s nagyjából az egész meccsen jól kiviteleztük mindezt. A második félidő közepén az ellenfelünk viszonylag magas szerkezetre váltott, amitől egy picit megtorpant a támadójátékunk, azonban időben sikerült elállítanunk a vérzést és a végére magabiztos győzelmet arattunk. Nagyon fontos volt ez a mai mérkőzés, mivel így még mindig a saját kezünkben van a sorsunk, hogy bejussunk a legjobb nyolcba. Hosszas ünneplésre azonban nincs idő, hiszen a jövő héten jön az újabb rangadó hazai pályán, amikor is a Jászberény érkezik hozzánk. Szeretnénk akkor is győztesen elhagyni a pályát. Gratulálok a játékosaimnak!
