Megérdemelten, ám a reálisnál nagyobb különbséggel győztek a debreceniek.
A nyáron alaposan átalakított, megfiatalodott Dániel-legénység az előző szezonhoz hasonlóan a DEAC U23-as gárdája ellen nyitotta a pontvadászatot, s miként az egy esztendővel korábbi, hazai pályán elbukott összecsapás, Hargitaiék számára a vasárnapi, debreceni fellépés sem a legjobban kezdődött. Ebben jócskán közrejátszott, hogy a mieink a kötelező egészségügyi személyzet hiánya miatt majd’ fél órával eltolt kezdési időponthoz képest is jó négyperces késéssel érkeztek meg a meccsbe, így mire valamelyest felocsúdtak, a jóval határozottabban rajtoló vendéglátók, a Kenéz-Hegedűs-Várszegi trió eredményességének köszönhetően, immár 10–0-ra vezettek. A hosszúra nyújt tarjáni gólcsendet, a nyitó negyed derekához közeledve, végül Karanfilovszki törte meg, majd jó ideig váltott kosárszerzéssel lépegettek a felek. A kisszünet előtt hazai részről leginkább a gyors egymásutánban két triplát is elsüllyesztő Varga vitte a prímet, míg az SKSE oldalán a szemfüles Ormai és az agilisan játszó Váits tettek sokat azért, hogy a rövid pihenőre a csapatokat elválasztó távolság a korábbiak felére csökkenjen (20–15). Az újrakezdést követően pedig, ha nem is egykettőre, de szép fokozatosan azért ez is elenyészett: a második játékrész első öt és fél percében a védekezésükön jócskán szigorító piros-fekték csupán egyetlen kosarat kaptak, s Váits újabb öt pontjával és Cserényi Martin ziccerével 22–22-nél egalizáltak. Nem lehet azt mondani ugyanakkor, hogy a Kádár-tanítványok e számukra nem várt fordulattól különösebben kétségbe estek volna, olyannyira, hogy a soraikat a félidő hajrájára ismét rendező debreceniek, egy Várszegi által levezényelt 12–3-as válaszcsapás eredményeként, a nagyszünethez érve már ismét megnyugtatónak mondható, 34–25-ös vezetést birtokoltak.
Noha a harmadik tíz percet Cserényi Martin és Monye Martin révén két tarjáni kosár vezette be, az egyetemi gárda zsinórban szerzett hét pontja kisvártatva már az addigi legnagyobb, tizenkétegységnyi különbséget jelentette (41–29). A mérkőzés jellege egyébként a fordulást követően sem igazán változott, továbbra is a küzdelem dominált, egy-egy elkóborolt labdáért helyenként valóságos közelharcot vívtak a játékosok. S bár az akarati tényezők tekintetében egyáltalán nem teljesített rosszabbul, mint ellenfele, a játék olyan fontos szegmenseiben, mint a támadólepattanózás, vagy a távoli dobások, egyelőre jóval gyengébben muzsikált az SKSE együttese. A mérkőzés utolsó negyedórájába fordulva viszont, hosszú várakozás és rengeteg hiábavaló próbálkozás után, Hargitai végre csapata második tripláját is a helyére küldte, sőt előbbi mutatványát nem sokkal később meg is ismételte. Egy röpke Kenéz-féle közjátékot követően azután Cserényi Martin ziccere és Váits kettő plusz egyes akciója élesztgette tovább a tarjáni reményeket, Hargitai újabb hármasa pedig, egy 14–2-es vendégroham zárásaként, immár ismét egyenlő állást eredményezett (43–43). A vezetést ugyanakkor, bár a lehetőségük éppenséggel többször is megvolt rá, nem tudták átvenni a fontos pillanatokban bosszantó hibákat vétő piros-feketék, akik menetrendszerű kihagyásaik dacára a szorult helyzetükből ezúttal is főként Hegedűs és Várszegi találataival kikecmergő házigazdáikat egészen a meccs hajrájáig lőtávolon belülről követték. A záró negyed elején három-, de a közvetlen végjátékba fordulva is csupán hat pontra rúgott a DEAC előnye, a Dániel-gárda azonban 62–56 után már egyszer sem talált a gyűrűbe. A hazai alakulat pedig ezt kihasználva az utolsó három percben egy 12–0-ás futást produkált, így végül, bár kétségtelenül megérdemelten, ám a meccs összképét tekintve mindenképpen túlzó fölénnyel „triumfált”.
NB I/B, Piros-csoport, 1. forduló
DEAC U23 – Salgótarjáni KSE 74–56 (20–15, 14–10, 16–20, 24–11)
Debrecen, Oláh Gábor utcai Sportcsarnok, 100 néző, vezette: Sörlei, Doman, dr. Nagy Zs.
Debrecen: Kenéz 8, Hőgye 5/3, VÁRSZEGI 25/15, HEGEDŰS B. 15/6, Czermann 8. Csere: Neuwirth 3/3, Varga S. 6/6, Fekete-Gál 2, Bankó 2, Balázsi Á. Edző: Kádár Tamás.
Salgótarján: Karanfilovszki 5, Vas-Teplán 2, Cserényi Marcell, Hargitai 9/9, Lajsz. Csere: VÁITS 21/3, Kalassai 5/3, Ormai 6, Monye M. 2, Cserényi Martin 6. Edző: Dániel Péter.
Az eredmény alakulása. 3. perc: 10–0, 10. perc: 17–15, 16. perc: 22–22, 19. perc: 33–23, 24. perc: 41–29, 28. perc: 43–43, 31. perc: 50–47, 36. perc: 60–51, 37. perc: 62–56.
Kádár Tamás: – Nagyon fizikális mérkőzésen vagyunk túl, a Salgótarján kitűnően felkészült belőlünk, főként a pick-and-roll játékunkból, ezért dadogtak olykor a támadásaink. Védekezésben kommunikációs hibákat vétettünk, amikből könnyű kosarakat kaptunk, ezek nem férnek bele ilyen magas szinten. A nagyszünetben mindkét térfélen változtattunk valamelyest a taktikánkon, így sikerült néhány pontos előnyre szert tennünk, a végjátékban pedig szerzett labdáinknak köszönhetően tekintélyesebb különbséget építettünk ki. Gratulálok a fiúknak, mert bár a végeredmény nem feltétlen erről árulkodik, meglehetősen nehéz menet volt, ugyanakkor az is biztos, hogy a folytatásban ennél több fog kelleni.
Dániel Péter: – Nincs tizennyolc pontnyi különbség a két csapat között, de sajnos amikor a srácok megérezték, hogy nem tudjuk megfordítani a meccset, szétestünk. Körülbelül harmincöt percig rendezetten védekeztünk és támadásban is megcsináltuk azokat az elemeket, amiket szerettünk volna, kisebb-nagyobb sikerrel a befejezéseknél. Összességében voltak bíztató periódusaink, amikre a folytatásban lehet építeni. Habár nem ez okozta a vesztünket, meg kell jegyezzem, hogy a magyar kosárlabdázás egyik zászlóshajójánál nem fordulhat elő az, hogy egy emberi erőforrást igénylő technikai hiba miatt csússzon a mérkőzés kezdésének időpontja.
