A fordulás után nagyon elkapták a fonalat, s fölényes győzelmet arattak a jászságiak.
Legalább olyan elánnal kezdték a mieink a szombat esti összecsapást, mint egy héttel korábbi, bravúros sikerrel zárult nyíregyházi találkozójukat, s pattogós, agresszív védekezésüknek, valamint Lajsz centergóljának és a fiatal Cserényi Marcell három remek közeli találatának köszönhetően a nyitó negyed derekára 8–3-ra el is húztak. A folytatásban ugyanakkor hazai oldalon egy hosszabb kosárnélküli szakasz következett, amit kihasználva a jászberényi csapat, egy főként Meleg és Santiago találatai által fűtött 10–0-ás rohanással, a nyitó játékrész hajrájára ötpontos előnyt szerzett. A folytatásban mindazonáltal Hargitaiék ismét megszilárdították hátsó soraikat, olyannyira, hogy a következő öt percben sikerült három ponton tartaniuk a látogatókat. Hazai részről viszont ezen idő alatt Ormai, Váits, Kalassai, Karanfilovszki és Monye Martin is betalált, a második felvonás elejére 19–16-os vezetéshez juttatva ezzel a kisszünetet egy 11–3-as futással keretbe foglaló Dániel-gárdát. Ám Puskás Artúrnak egy jó ütemű időkéréssel csakhamar sikerült megtörnie a piros-feketék lendületét, s Kucsora vezérletével a vendégek a félidő hajrájára ismét magukhoz ragadták a kezdeményezést. Ebben nagy segítségükre volt, hogy a mieink egyik legfőbb fegyvere, a tripladobás alaposan besült az első húsz percben: tizenhét távoli próbálkozás során a játékszer csupán egyetlen egyszer landolt a gyűrűben.
A 35–30-as jászberényi vezetésről rajtoló harmadik periódus első találata ellenben, Vas-Teplán révén, éppen egy tarjáni hármas volt, majd kisvártatva Váits is beköszönt a félköríven túlról. Sajnálatos módon, mindeközben a berényiek sem tétlenkedtek, sőt néhányan közülük igencsak belelendültek. A meglepetésember, Boka-Magó a „Kígyó térről”, a híresen jó kezű Kucsora pedig a pálya minden szegletéből szórta a kosarakat, s ezzel a tűzerővel a mieink, Váits nem elhanyagolható erőfeszítései dacára, nemigen konkurálhattak. A piros-feketék átlagos, jó támadójátékuk mellett ugyanis a meccs ezen, döntő fontosságúnak bizonyuló időszakában szinte egyetlen vendégakciót sem tudtak kibekkelni, aminek következtében esélyük sem volt az előnyüket szép lassan tíz pont fölött állandósító „kürtösök” nyomában maradni (52–65). A záró tíz perc ráadásul rémálomszerűen indult az SKSE számára, a továbbra is kiválóan célzó kék-fehérek ugyanis a játékrész első bő öt percében egy demoralizáló, 19–3-as csapást mértek támadásban is alaposan megtorpanó riválisukra. Így azután a rekordkülönbséget takaró, 55–84-es állásnál elérkező végjátékra már semmilyen komolynak mondható kérdés nem maradt, s a hátralévő időben, Kalassai, Lajsz és Karanfilovszki révén zsinórban beszórt négy tarjáni hárompontos sem volt egyéb, mint aprócska szépségtapasz. A második húsz percben kiváló dobóteljesítményt (65% mezőnyből, 8/13-as triplázással) produkáló jászságiak végül így is huszonhárom egységgel bizonyultak jobbnak, s összességében teljesen megérdemelt győzelemmel távozhattak.
NB I/B, Piros-csoport, 4. forduló
Salgótarjáni KSE – Jászberényi KSE 67–90 (14–13, 16–22, 22–30, 15–25)
Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 200 néző, vezette: Balogh Gy., Polonkai, dr. Nagy Zs.
Salgótarján: Karanfilovszki 10/6, Vas-Teplán 7/6, Cserényi Marcell 8, Hargitai 4/3, Lajsz 8/3. Csere: Váits 13/3, Kalassai 9/3, Ormai 4, Monye M. 4, Monye J., Balázs M. Edző: Dániel Péter.
Jászberény: Santiago 13/6, Dunai 8, Boka-Magó 9/9, Meleg K. 7, Rátvay B. 6. Csere: Kucsora 25/9, Oroszi 6/6, Horváth N. 5, Mester 9/3, Dékány, Kocza 2, Pilinszki. Edző: Puskás Artúr.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 6–1, 8. perc: 8–13, 14. perc: 19–16, 18. perc: 25–29, 24. perc: 35–45, 28. perc: 49–61, 33. perc: 52–73, 37. perc: 55–84.
Dániel Péter: – Nyíregyházi sikerünket követően talán a kelleténél picit nagyobb nyomást helyeztünk saját magunkra, azzal, hogy azt gondoltuk, ez a hazai találkozó a kötelező győzelem kategóriájába tartozik. Pedig azért jól tudjuk, hogy a Jászberény egyáltalán nem számít könnyen verhető ellenfélnek. Az első húsz percben, azt gondolom, ült az, amit szerettünk volna játszani, a második félidő elején azonban bekaptunk néhány üres hárompontost és ezt a szituációt nem tudtuk megfelelően lereagálni. Bánkódásra, szomorkodásra sem ok, sem idő nincs, hiszen egyrészt rengeteg mérkőzés van még hátra az alapszakaszból, másrészt pénteken Budafokra látogatunk. Tehát most arra van szükség, hogy mindenki kitisztítsa a fejét és maximálisan az előttünk álló feladatra koncentráljon.
Puskás Artúr: – Gratulálok a srácoknak a győzelemhez, azt gondolom nem volt ez annyira egyszerű meccs, mint amit az eredmény mutat. Gratulálok a Salgótarjánnak is, már a nyíregyházi győzelmük alkalmával is látszott, hogy Dániel Péter kollégám nagyon szépen összegyúrta ezt a brigádot, s most is roppant szervezettek volták, tudták mit akarnak, egész egyszerűen gyengébb dobóformát fogtak ki, mint szoktak. Nekünk viszont a második félidőben sikerült elkapnunk a fonalat, jó ritmusú dobásaink voltak, ott nyílt ki az olló és ott tudtunk egy kis mentális fölényt kialakítani. Ettől függetlenül, még egyszer mondom, ez egy nehéz mérkőzés volt. Megyünk tovább az úton, hiszen ellenfelünkhöz hasonlóan mi is egy alakulóban lévő csapat vagyunk. Sok sikert kívánok a Tarjánnak a folytatásban!
