Nem szeretnénk, ha a robogó „Vasút” minket is csúnyán elcsapna.
Remek játékkal kivívott, értékes budafoki sikerét (88–81) követően az NB I/B-s pontvadászat Piros-csoportjának hétvégi, hatodik fordulójában a bajnokság egyik legfőbb favoritjának számító PVSK-Veolia (1., 5-0) otthonában vendégszerepel csapatunk. A pécsi Szamosi Nándor Sportcsarnokban pénteken 17 órakor kezdődő összecsapás kapcsán Dániel Péter vezetőedzővel beszélgettünk.
– A múlt pénteki mérkőzés előtt két fontos dolgot említettél, amelyek a siker kulcsai lehetnek, egyrészt, hogy az ellenfél rutinos embereit kimozdítsuk konfortzónájukból, illetve támadásban maximális koncentrációval játszunk. Kívülről úgy tűnt, a srácoknak mindkét kívánalomnak sikerült megfelelniük a budafoki találkozón.
– Azt kell mondjam, hogy a 81 kapott pont ellenére ezen a mérkőzésen voltunk eddig a legfegyelmezettebbek védekezésben. Négy olyan triplát is kaptunk, amivel úgy voltunk előzetesen, hogy oké, ha ezek a játékosok dobják, azzal együtt tudunk majd élni. Emellett hazai részről több extra kosár is érkezett a negyedik negyedben. Összességében szinte teljesen elégedett voltam a csapat hátrafelé mutatott teljesítményével. Támadásban pedig megmaradt a jó ritmusunk és egy lényegesen jobb dobóformát fogtunk ki, mint egy héttel korábban a Jászberény ellen, valamint rengeteg olyan könnyű kosarat is tudtunk szerezni, amelyek az egyre inkább feljavuló labda nélküli mozgásoknak köszönhetők.
– A mérkőzést követő nyilatkozatodban kiemelted, hogy a csapat mindvégig megőrizte tartását, önbizalmát, még abban az időszakban is, amikor úgy tűnt a hazaiak felé billenhet el a küzdelem. A szintén bravúros sikerrel zárt nyíregyházi találkozón ugyanez volt megfigyelhető, ellenben a két hazai összecsapáson mintha túl könnyen és korán feladtuk volna. Szerinted minek tudható be ez a „kétarcúság”?
– Amit szintén megemlítettem a mérkőzést követően, hogy most már rá kell jönnünk arra, hogyan tudnánk olyan felszabadultan kosárlabdázni hazai környezetben, mint az otthonunktól távol. Egy picit görcsösebbek vagyunk a saját pályánkon, talán túl nagy nyomást helyezünk magunkra. Biztos vagyok azonban abban, hogy ha így tudunk teljesíteni hétről-hétre, és mérkőzésről-mérkőzésre fejlődik a játékunk, akkor át tudjuk majd szakítani a gátat hazai pályán is egy győzelemmel, az pedig mindenkit kellően felszabadíthatna.
– Öt forduló után két győzelemmel és három vereséggel állunk a tabellán. Előzetesen elfogadtad volna ezt a mutatót, illetve az együttes eddigi produkciója mennyire adhat okot az elégedettségre?
– Teljesen elégedettek nem lehetünk, de nagyon sok olyan dolog történik a játékunkban, ami bizakodásra adhat okot. Rengeteget léptünk előre az elmúlt három hónapban. Nagyon hosszú még a szezon, ha ilyen ütemben tudunk csapatként fejlődni, nem lehet probléma a későbbiekben. A mérleg egy dolog, sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy hogyan néz ki a csapat a mérkőzéseken, mennyire hosszútávon fenntartható az, amiket csinálunk a pályán, mennyire tudunk egymás sikerének örülni akár a bent, akár a kispadon. Ezekkel a dolgokkal egyelőre teljesen elégedett vagyok és biztos vagyok abban, hogy ha ezeket a szokásokat megtartjuk, az látszódni fog az eredményekben is.
– A folytatásban a pontvadászat talán első számú esélyeséhez, az eddig valamennyi mérkőzését fölényes győzelemmel abszolváló PVSK-hoz látogatunk. Mi lehet a reális célunk a pénteki találkozón, illetve mi kell ahhoz, hogy a korábbiaknál komolyabb küzdelemre kényszerítsük a listavezetőt?
– Igen, a Vasút nagyon meggyőző eddig. Száz pont felett átlagolnak és idén még meg sem izzadtak igazán egyik győzelmükért sem. A legfontosabb, hogy nem kell őket „túltisztelni”, tudjuk, hogy ennek a találkozónak is ők a favoritjai, de nekünk nem az a feladatunk, hogy előzetes esélyekkel foglalkozzunk. A mi feladatunk, hogy friss lábakkal, tiszta fejekkel utazzunk Pécsre és a saját játékunkat ráerőltessük a pécsiekre mind támadásban, mind védekezésben.
