Idei legjobb támadójátékunk csapnivaló védekezéssel párosult a miskolci találkozón.
A komoly hagyományokra visszatekintő északi rangadó feldobását követően különösebb teketóriázás nélkül, teljes lendülettel estek egymásnak a felek, a játékosok a védekezéssel már az első percekben is vajmi keveset törődtek, csak futottak és tüzeltek, futottak és tüzeltek... A két irányító, Kozák Márton és Karanfilovszki kezdeti gólpárbajához szép sorban a többiek is csatlakoztak, ezáltal a pontszámok mindkét oldalon gyorsan gyarapodtak. Hargitai és Vas-Teplán tripláinak köszönhetően a nyitó negyed derekáig vendégoldalon valamivel gyorsabban, menetrendszerű cseréit követően viszont a folytatásban némi megtorpanás következett a Dániel-csapat támadójátékában. A miskolci gárda ezt kihasználva be is mutatott egy főként Tóth Bence és Czirbus találatai által fűtött 15–4-es „attakot”, ám a játékrész hajrájára magára találó második sorunk, az agilisan kosárlabdázó Váits iránymutatásával, hamarosan egy meglehetősen sikeresnek bizonyuló ellenrohamot indított. Az első rövid pihenőt egy 15–5-ös SKSE-futás foglalta keretbe, ami a második felvonás elején már újból a mieink vezetését eredményezte (30–33). Velkey mindazonáltal egykettőre egalizált, s egy kosárnál nagyobb különbség innentől, egészen a félidő legvégéig, már nem is választotta el egymástól az előrejátékban változatlanul remeklő, a védőmunkára ellenben továbbra sem sok energiát fecsérlő két gárdát. A rendkívül mozgalmas első húsz percet végül Váits és Hargitai triplái zárták le, így az együttesek 52–56-os állásnál vonulhattak az öltözőbe.
A harmadik periódust Czirbus centergóljai vezették be, míg a túloldalon Lajsz közelről, Karanfilovszki pedig a félköríven túlról varázsolta a labdát a gyűrűbe. Hamar nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a védekezést továbbra sem vette fel egyik gárda sem a repertoárjába, ami a felek alapvető játékstílusának ismeretében inkább vendégrészről adhatott okot az aggodalomra. Ebben a szakaszban mindenesetre, Hargitai, Vas-Teplán és az ismét nagyon hasznos háttérmunkát végző Ormai találatainak köszönhetően pár ponttal még rendre a mieink vezettek, a hazaiak azonban szorosan tapadtak, s Czirbus, Veleky, majd Lippai révén kosárra minduntalan kosárral feleltek. Így azután a döntés a 74–75-ről induló záró tíz percre maradt, amelyet viszont az addig „nem sok vizet zavaró” Gergőcs-Kozák Bertalan páros kosarai révén egy határozott, 7–1-es futással nyitott a miskolci alakulat. Utóbbi játékos ráadásul a folytatásban is lendületben maradt, s előbb egy újabb duplával, majd egy hárompontossal verte vissza a Vas-Teplán és Váits által indított felzárkózási próbálkozásokat. Azt követően pedig, hogy 88–84 után a mezőny egyik legjobbjának bizonyuló Czirbus és az ismét belelendülő Tóth Bence is betalált, a Váczi-legénység az addigi legnagyobb különbségű, kilencpontos vezetésről várhatta a véghajrát. Amelyben, bár az addig ragyogóan működő triplázása épp a legrosszabbkor hagyta cserben (1/7-es találati arány távolról az utolsó negyedben), együttesünk tett még egy utolsó, elszánt kísérletet arra, hogy ellenfele nyomába érjen. Egy Karanfilovszki, Hargitai és Vas-Teplán kosaraira épített 7–0-ás etappal az utolsó perc kezdetére meg is közelítettük kétegységnyire a vendéglátókat, ám 97–95-nél Tóth Bencének egy pontos középtávolival és két hibátlan büntetődobással sikerült végleg elvarrnia a szálakat. A dobópárbajban tehát, két egyenrangú rivális közül, végül hajszálnyival a MEAFC bizonyult jobbnak – kár érte, mert ha védekezésben akárcsak egy átlagos teljesítményt is tudtunk volna hozni, akkor valószínűleg mi örülhettünk volna a két pontnak…
NB I/B, Piros-csoport, 8. forduló
MEAFC-Miskolc – Salgótarjáni KSE 103–97 (30–26, 22–30, 22–19, 29–22)
Miskolci Egyetemi Körcsarnok, 100 néző, vezette: Horváth Cs., Jankovics, Gruber.
Miskolc: Kozák M. 21/6, Tóth B. 18/3, Kozák B. 9/3, Czirbus 23/12, Gerőcs 7/3. Csere: Velkey G. 14/9, Pintér D. 2, Lippai 6, Ragályi, Sándor 3/3, Gadus. Edző: dr. Váczi Péter.
Salgótarján: Karanfilovszki 14/12, Vas-Teplán 19/9, Cserényi Martin, Hargitai 15/6, Lajsz 10. Csere: Váits 21/9, Ormai 10, Kalassai 5/3, Monye M. 3. Edző: Dániel Péter.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 10–14, 7. perc: 25–18, 12. perc: 30–33, 17. perc: 44–46, 24. perc: 60–63, 28. perc: 72–73, 34. perc: 85–80, 38. perc: 95–86, 40. perc: 97–95.
Dr. Váczi Péter: – Előzetesen is tudtuk, hogy a mai napon egy kellemetlen stílusban játszó ellenféllel találkozunk. Nem tudtuk úgy kezelni, ahogy szerettük volna, védekezésben rengeteget hibáztunk, s az volt a nagy szerencsénk, hogy túl tudtuk dobni a Salgótarján támadójátékát. Remélem, hogy ebből tanulunk és ezeket a szituációkat legközelebb jobban fogjuk megoldani. Ettől függetlenül természetesen gratulálok a csapatnak és örülök, hogy így állunk a bajnokságban.
Dániel Péter: – Nagyon szórakoztató, élvezetes és látványos meccset játszottunk a Miskolccal. Sajnos ezen az estén nem tudtuk azt a védekezésünket előkapni, amit az előző fordulókban sikerült. Már az első félidőben is ez volt a probléma, ez folytatódott sajnos a másodikban is. Több olyan kosarat is kaptunk, amit alapvetően nem szeretnénk, hogy megtörténjen. Sajnos ez volt az első olyan szoros végjáték, amit elbuktunk ebben a szezonban, de, azt gondolom, ezt is a saját javunkra lehet fordítani a jövőben.
