Jól kezdtünk, de a második negyedtől támadásban és védekezésben is visszaestünk.
Ragyogóan kezdte a vasárnapi, szigetszentmiklósi összecsapást együttesünk: remek védőmunkánknak és Hargitai öt-, illetve Douglas négy pontjának köszönhetően a nyitó negyed derekán 9–3-ra is elléptünk, az első rövid pihenőre pedig, Lajsz két szép centergólja, valamint Hargitai dudaszóra behulló triplája nyomán, végül 20–12-es vezetéssel térhettünk. A második játékrész eleje ellenben rémálomszerűen alakult csapatunk számára, a magára találó Nagy Botond vezérletével ugyanis a kisszünetről visszatérve rögtön egy 18–1-es futással nyitott a védekezésén is jócskán szigorító hazai gárda. Habár a BKG gólvágóját a folytatásban sem igazán tudtuk féken tartani, s a faulthatárt a két fél esetében (mindvégig) lényegesen eltérően meghúzó játékvezetők keltette ellenszéllel is meg kellett küzdeni, a félidő hajrájára, Karanfilovszki és Douglas kosaraival, azért sikerült a helyzetünket egész szépen konszolidálni – a 39–35-ös állás láttán legalábbis még egyáltalán nem kellett a bravúr lehetőségéről lemondani.
A harmadik periódus első néhány perce is többé-kevésbé kiegyenlített játékot hozott, Newman, Büki és az extarjáni Nshimba találataira Douglas lelkesen válaszolgatott, így az eredmény továbbra is viszonylag szorosan alakult (49–46, majd 53–48). Az utolsó kisszünethez közeledve azonban a mieink védekezése egyik pillanatról a másikra ismét teljesen szétesett, s ezt kihasználva a szigetszentmiklósi legénység sorra alakította ki a tiszta távoli-, illetve a könnyű közeli dobóhelyzeteket. Előbbiek értékesítésében leginkább az öt triplával záró Büki, míg utóbbiakéban a második félidőre jelentősen feljavuló Newman jeleskedett, vezérletükkel és sorozatos kosaraikkal pedig a Nagy-csapat az utolsó negyedfordulón egy mindent eldöntő, 17–3-as szakaszt repesztett (70–51). Az ebben az időszakban támadásban is látványosan szenvedő, pontatlan, elképzelés nélküli akciókat vezető együttesünknek ugyan a záró felvonásra megint sikerült valamelyest összekapnia magát, a hátralévő időben tíz pontnál jobban már nem tudtuk megközelíteni az ezen az estén ugyancsak nem különösebben sziporkázó, ám a papírformát végeredményben kétszer öt percnyi jó játékkal is magabiztosan érvényesítő házigazdát.
NB I/B, Piros-csoport, 22. forduló
BKG Príma Akadémia – Salgótarjáni KSE 79–68 (12–20, 27–15, 26–16, 14–17)
Szigetszentmiklósi Városi Sport- és Rendezvénycsarnok, 100 néző, vezette: dr. Varga Z., Polonkai, Utasi.
BKG Príma Akadémia: Nagy Benedek 8/6, Nagy Botond 26/9, Büki L. 15/15, Newman 17/3, Nshimba 4. Csere: Halász Á. 3, Szeleczki, Galambos, Edelényi 2, Csomós, Bartos 4. Edző: dr. Nagy Ágoston.
Salgótarján: Karanfilovszki 11/3, Cserényi Martin 2, Douglas 23/3, Hargitai 11/9, Ormai 1. Csere: Kalassai 3/3, Váits 11/3, Lajsz 6, Vas-Teplán. Edző: Dániel Péter.
Az eredmény alakulása. 6. perc: 3–9, 7. perc: 11–11, 10. perc: 12–20, 15. perc: 30–21, 19. perc: 37–35, 25. perc: 49–46, 29. perc: 65–49, 34. perc: 76–57, 38. perc: 77–67.
Kipontozódott: Douglas (40.).
Dr. Nagy Ágoston: – Jól játszott a Salgótarján, minden szabad labda az övék volt az első félidőben. A lepattanózásunk is kritikán aluli volt, de erre is magunkban kell keresni a magyarázatot. Fejben volt a baj, nem a szívvel. Voltak olyan időszakok, amelyekkel elégedettek lehettünk, de ennél többre lesz szükség a későbbiekben. Nagyra értékelem, hogy így is tudtunk nyerni, ami a legfontosabb tény.
Dániel Péter: – Sikerült jól kezdeni a mérkőzést támadásban és védekezésben is. El tudtuk venni a hazaiaktól azokat a területeket, amiket szerettünk volna és viszonylag jó csapásszámmal dolgoztunk. Nem tudom miért, de a második negyedtől megtört a lendület és rettentően tompává váltunk, elsősorban támadásban. Pontatlanok voltunk, nem azt játszottuk, amit kellett volna, vagy amit az első negyedben mutattunk. Ennek az eredménye egy 32%-os mezőnymutató lett, amivel azért viszonylag nehéz idegenben mérkőzést nyerni.
