Végletekig kiélezett, óriási küzdelemben hosszabbítottuk meg felsőházi tagságunkat.
Supola jóvoltából vendégtalálat nyitotta a biztos bennmaradásról döntő párharc vasárnap esti, salgótarjáni záró összecsapását, ám a Karanfilovszki-Douglas duó legott egy 13–2-as válaszcsapást prezentált, megadva ezzel a találkozó alaphangját. A Boros és Armaghani által a következő percekben szépen lassan életre keltett óbudai gárda ugyan kezdeti hátrányát a nyitó negyed derekára csaknem teljes egészében ledolgozta, az első rövid pihenő környékén a mieink ismét alaposan beletapostak a gázpedálba. Douglas ezúttal egy kettő plusz egyes akcióval vétette észre magát, míg Lajsz a centerposztról szerzett három remek kosarat, s 14–2-es „részhajrája” folyományaként a második felvonás elején máris több mint tíz ponttal tudhatta maga mögött riválisát a pár nappal korábbi, balsikerű fővárosi találkozóhoz képest lényegesen elszántabban, akaratosabban kosárlabdázó Dániel-alakulat (31–17). A nagyszünetig hátralévő időben mindazonáltal, legjobbjaik vezérletével, ismét közelebb lopakodtak valamelyest a sárga-feketék, igaz Ormai, Váits és Hargitai kosarainak hála a nagyszünetig már nem tudtak ismét lőtávolon belülre kerülni Armaghaniék (45–38).
A harmadik periódust Boros, valamint az első félidőben a láthatatlan ember szerepében igen meggyőző alakítást nyújtó Kalassai öt-öt pontja vezette be, ezt követően ugyanakkor minden egyes találatunkra kettő, javarészt nagyobb értékű kosárral válaszolt Gedei Tibor legénysége. A mieink előnye ezáltal mindegyre csökkent, mígnem az utolsó rövid pihenőhöz közeledve teljesen el is enyészett: Pollák triplájával, valamint Armaghani ziccerével a szívósan küzdő Kaszások 55–55-nél kiegyenlített.
Csakhogy a több fontos labdaszerzést is bemutató Hargitai-Douglas páros jóvoltából a folytatásban zsinórban négy hazai dupla következett, ami a végső etap kezdetére ismét biztosnak mondható, nyolcpontos SKSE-vezetést eredményezett. S bár a mezőny egyik legjobbjának bizonyuló Boros továbbra is mindent megtett azért, hogy valahogy versenyben tartsa csapatát, szűk öt perccel a lefújás előtt, úgy tűnt, együttesünk akár le is zárhatja az összecsapást. Az ismét a lehető legjobbkor belelendülő Kalassai 70–64 után gyors egymásutánban két triplát is bevágott, aminek köszönhetően a különbség a finisbe fordulva immár tizenkét egységnyire rúgott. Mindez azonban, érthetetlen módon, mintha a mieinket zavarta volna meg jobban, hazai oldalon ugyanis egyik pillanatról a másikra teljesen megállt a tudomány úgy védekezésben, mint támadásban. Az ellenfélnél pedig eközben, ahogy az ilyenkor már csak lenni szokott, hirtelenjében mindenki megtáltosodott. A vérszagot megérző óbudaiak, Douglasék totális leolvadását kihasználva, a végjátékban egy 14–0-ás szakaszt repesztettek, s Martinez középtávoli kosarával, az utolsó percbe lépve fordítottak, sőt 76–78-nál megint ők jöhettek. Messzire ugyanakkor nem jutottak, a játékvezetők ugyanis Martinezre még a saját térfelén támadóhibát fújtak. A visszakapott labdából pedig Karanfilovszkinak egy bravúros triplával végre-valahára sikerült véget vetnie a csaknem végzetesen hosszúra nyúló gólcsendnek, igaz egy utolsó kísérletet még a Kaszások is tehettek. Boros távoli dobása azonban célt tévesztett, így a tétnek megfelelően rendkívül elkeseredett, kiélezett küzdelmet hozó találkozó lefújását követően a lelkes hazai publikum győzelmet és bennmaradást ünnepelhetett.
NB I/B, Piros-csoport, 9-14. helyért, 3. mérkőzés
Salgótarjáni KSE – Óbudai Kaszások 79–78 (22–17, 23–21, 16–17, 18–23)
Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 250 néző, vezette: Pozsonyi, Sallai, dr. Nagy Zs.
Salgótarján: Karanfilovszki 8/6, Douglas 23, Kalassai 13/9, Hargitai 13/3, Ormai 6. Csere: Váits 10/3, Lajsz 6, Monye M. Edző: Dániel Péter.
Óbuda: Boros M. 29/12, Supola 9/3, Horváth B. 3/3, Balázsi, Armaghani Á. 16. Csere: Martinez 8/6, Pollák 6/6, Szabó D. 7/3, Lakosa. Edző: Gedei Tibor.
Az eredmény alakulása. 5. perc: 11–2, 8. perc: 17–15, 14. perc: 31–17, 17. perc: 35–30, 22. perc: 50–40, 27. perc: 55–55, 34. perc: 68–61, 36. perc: 76–64, 39. perc: 76–78.
A párharc győztese: a Salgótarjáni KSE, 2–1-es összesítéssel.
Dániel Péter: – Azt gondolom, playout párharchoz képest nagyon magas szintű taktikai csatát vívtunk az óbudaiakkal. Az első meccsen mi tudtuk meglepni őket egy kicsit, a második találkozóra ők készültek fel jobban belőlünk, az viszont látszott, hogy a harmadik összecsapásra már elfogytak a titkok és a meglepetések, így ma amolyan „sárdagasztásba” ment át a küzdelem. Nagyon boldog vagyok, hogy végül nekünk sikerült felülkerekednünk, az pedig különösen örömteli, hogy a mindent eldöntő győzelmet remek hangulatot teremtő közönségünk előtt tudtuk begyűjteni. A célunk innentől a kilencedik hely megszerzése.
Gedei Tibor: – Gratulálok a Salgótarjánnak, de igazából ezt a mérkőzést bárki megnyerhette volna. Küzdünk tovább, hogy elérjük azt a célt, amit kitűztünk magunk elé.
