Egy nagyon küzdős, fizikális keleti rangadóra van kilátás Nyíregyházán.
Szoros küzdelemben bizonyult jobbnak múlt szombaton a TF-Budapest együttesénél a Dániel-csapat, amely zsinórban harmadik sikerét követően a Piros-csoport hét végi, hatodik fordulójában a hozzá hasonlóan 3-2-es győzelem-vereség mutatóval álló Hübner-Nyíregyháza Blue Sharks otthonába látogat. A Continental Arénában vasárnap délután öt órakor kezdődő összecsapás kapcsán vezetőedzőnkkel beszélgettünk.
– Kissé döcögősebb volt ez a legutóbbi produkció, mint az előző két fordulóban, mintha a srácok nem pörögtek volna rá erre a találkozóra annyira, mint a Jászberény, vagy a DKKA elleni összecsapásokra. Bár igazából úgy tűnt végig kontrolláltuk a találkozót, csak időlegesen tudtuk leszakítani a TF-et, amint egy kicsit kihagyott a figyelmünk, mindig visszajöttek (vagy úgy is mondhatjuk, hagytuk őket visszajönni) a meccsbe a vendégek. Az utolsó negyed előtt „kicsit” le is teremtetted a játékosokat a nem megfelelő koncentráció miatt, de konkrétan volt olyan szakasza a mérkőzésnek, amikor veszélyben érezted a győzelmet?
– A pálya széléről nem láttam veszélyben a vezetésünket. Olyan érzésem volt, hogy ezt a meccset játszhatjuk órákig, vagy akár napokig, akkor is ugyanaz a forgatókönyv ismétlődött volna: ellépünk nyolc-tíz ponttal, majd a TF visszajön egylabdányi különbségre. A játék képével nem voltam elégedett, rövid szakaszokban tudtunk csak igazán jól kosárlabdázni. Az én filozófiám azonban, hogy eredménytől függetlenül magunkkal kell foglalkozni és pozitív megszokásokat kell kiépíteni.
– Az utóbbi három hétvégén három igen eltérő karakterű rivális ellen is abszolút működőképesnek bizonyult a játékunk, "ültek" az elképzeléseink, ami mindenképpen arról árulkodik, hogy jó úton jár a csapat. Így látod te is?
– Igen, nagyon szépen megcsináltuk a házifeladatunkat minden meccs előtt és megvalósítottuk az adott találkozóra szabott tervünket. A TF négy legeredményesebb játékosát is szépen limitáltuk például, rossz megoldásokba kergettük őket, voltak azonban, akik előléptek a kispadról és ezzel megleptek minket a második félidőben.
– A következő szűk egy hétben a megszokottnál sűrűbb program vár ránk, hiszen vasárnap bajnoki, szerdán Hepp Kupa, majd szombaton újra bajnoki fellépés következik (sorrendben a Nyíregyháza, majd, egyaránt hazai pályán, a Jászberény és a Miskolc ellen). Mennyiben kíván ez a menetrend más jellegű felkészülést fizikailag, taktikailag, illetve lehet-e, kell-e ilyenkor súlyozni, fontossági sorrendet felállítani az egyes találkozók között?
– Természetesen más típusú felkészülést igényel egy ilyen sorozat. Egészen eltérő dinamikája és intenzitása van a mérkőzést megelőző edzéseknek, mint egy olyan foglalkozásnak, amikor még három-négy nap van a soron következő találkozóig. Ahogy a szezon előtt nyilatkoztam is, egyvalamit igazán megtanultam tavaly: nem szabad megtörnünk a lendületünket. Erre az egy hétre összeszorítjuk a fogunkat, veszünk egy nagy levegőt és végigcsináljuk teljes erőbedobással. Annyiban kedvez a sorsolás, hogy hétközben és a hétvégén is hazai környezetben lépünk pályára és nem kell öt-hat órát buszban töltenünk, ami talán a leginkább megterhelő.
– Ez a bizonyos "erőltetett menet" a jó erőkből álló és otthonában különösen kiváló teljesítményre képes Nyíregyháza csarnokában veszi kezdetét. Mire hívnád fel a figyelmet a Kék Cápákkal kapcsolatban, melyek az erősségeik, milyen jellegű mérkőzés vár ránk vasárnap?
– Két hasonló felépítésű csapat feszül majd egymásnak. Mindkét oldalon van egy újonc amerikai hátvéd és mindkét csapat a fiatalos lendületben és a nagyon kemény munkában hisz. Ellenfelünk szerdán abszolválta a Hepp Kupa aktuális körét. Nem is akármilyen meccset nyertek meg, hiszen Debrecenben győzedelmeskedtek, mégpedig hosszabbításban, a teljes kerettel felálló U23-as csapat ellen. Alapvetően is jó formában vannak, fizikálisan abszolút a bajnokság krémjéhez tartoznak és mentálisan is nagyon erősek. Egy nagyon küzdős, fizikális keleti rangadóra van kilátás, ahol szeretnénk kibővíteni a győzelmi szériánkat.
