Gyengélkedő együttesünk immár harmadszor veszített egyhuzamban.
Az immár teljes létszámra kiegészült Dániel-legénység számára vasárnap este újabb jó alkalom kínálkozott arra, hogy megerősítse – sőt, kis túlzással be is biztosítsa – még éppen felsőházi rájátszást érő nyolcadik pozícióját, ám a korábbi formáját továbbra is csak keresgélő együttesünk a Kaszások elleni, egy héttel korábbi fiaskóhoz hasonlóan ismét nem tudta átlépni saját árnyékát. A sokáig „reménytelen esetnek” tűnő sereghajtót az utóbbi hetekben új szintre emelő Ivosev, valamint a két szép triplával és három sikeres büntetővel nyitó Kalassai kezdeti gólváltásait követően a gondjaik (a kulcsembernek számító Sebők hiánya, valamint további meghatározó játékosok egészségügyi problémái) ellenére jóval összeszedettebbnek tűnő fővárosiak a nyitó negyed hajrájában az ex-tarjáni Molnár Marcell nyolc pontjára alapozott 17–2-es sorozatukkal tettek szert először komolyabb előnyre, igaz ezt a második felvonás elején Charlton és Glatz egy 14–1-es válaszcsapással még viszonylag gyorsan eltűntette. Csakhogy 30–30 után megint a sárga-kékek percei következtek, s a Molnár-Heimann páros kosarai nyomán a felek a nagyszünetre már ismét biztosnak mondható hazai vezetéssel mehettek (41–33).
A mieink a fordulást követően is sok hibával, helyenként kimondottan enerváltan kosárlabdáztak, igaz jobb periódusaikban így is többször felzárkóztak. Míg a házigazdáknál változatlanul a palánk alatt gyakorlatilag korlátlan egyeduralmat megvalósító Ivosev, addig vendégrészről továbbra is leginkább a megszokottnál több lehetőséget kimondottan jó játékkal megháláló Glatz, illetve a most már meccsek óta rendre kiemelkedő teljesítményt nyújtó, ezen az estén 20 pontja és 15 lepattanója mellett 3-3 labdaszerzést, valamint dobásblokkolást is bemutató Charlton vitte a prímet - utóbbi a harmadik periódus végén hosszú idő után kétszer is kiegyenlített. Az egálról induló zárószakasz elején azután mindkét együttes komoly ámokfutásba kezdett, érezhető volt, hogy amelyik gárda hamarabb megnyugszik, az jó eséllyel megnyerheti az inkább küzdelmesnek, mintsem magas színvonalúnak mondható meccset. A korábbi csapata ellen ragyogó produkcióval kirukkoló Molnár, illetve a korai faultproblémái miatt ezúttal a szokottnál kevésbé meghatározó szerepet betöltő Ormai három-három találatát követően a végjáték még kifejezetten szoros, 70–68-as állásnál érkezett el, a finist azonban egyértelműen a Beák-alakulat bírta jobban nem is annyira fizikai-, mint inkább lelki erővel. A döntő szót, gyors egymásutánban bevágott triplájával és duplájával, természetesen a 30 ponttal, 17 lepattanóval és 8 gólpasszal záró Ivosev mondta ki, a végeredményben kilencpontos különbséggel jobbnak bizonyuló fővárosiak dolgát persze nagyban megkönnyítette, hogy a sorsdöntő pillanatokban rendre rossz megoldásokat választó, s valljuk meg nem túl okosan kosárlabdázó Dániel-tanítványok az utolsó bő három percben már egyetlen kosarat sem tudtak szerezni.
NB I/B, Piros-csoport, a 18. fordulóból pótolt mérkőzés
TF-Budapest – Salgótarjáni KSE 77–68 (26–16, 15–17, 19–27, 17–8)
Ludovika Aréna, 50 néző, vezette: dr. Varga Z., Szőts, Utasi.
TF-Budapest: Molnár M. 17/6, Tichov 3, Lőrincze 3/3, Polster 12/6, Ivosev 30/3. Csere: Heimann 12/3, Tömösváry. Edző: Beák Gábor.
Salgótarján: Karanfilovszki 1, Kalassai 13/6, Hargitai 2, Cserényi Marcell, Ormai 9. Csere: Charlton 20/6, Glatz 16/6, Cserényi Martin 2, Kazy 5/3. Edző: Dániel Péter.
Az eredmény alakulása. 4. perc: 6–8, 7. perc: 12–14, 11. perc: 29–16, 15. perc: 30–30, 19. perc: 40–32, 22. perc: 48–35, 27. perc: 54–49, 31. perc: 62–62, 37. perc: 70–68.
Kipontozódott: Ormai (39.).
Beák Gábor: – Nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl, a Salgótarján egy jó csapat, nem véletlenül vannak a nyolcadik helyen. Negyvenperces küzdés volt, gratulálok minden játékosomnak, különösen a fiataloknak, akik a végjátékban is előre tudnak lépni.
Dániel Péter: – Bántóan dekoncentráltan érkeztünk meg a mai találkozóra, egy kicsit sem voltunk hajlandóak kimozdulni a komfortzónánkból a győzelem érdekében. A felelősség teljes mértékben engem terhel, hiszen én felelek a csapat felkészítéséért és valamit nagyon elrontottunk a héten. A nehezebb utat választottuk, de még mindig a saját kezünkben van a sorsunk. Most mindenesetre lesz két hetünk helyre rakni magunkat.
